Az adórendszer veszteseinek is megéri ebben gondolkodni

A díjbevételek tekintetében a tavalyi év némi fellendülést hozott 2009-hez képest, ugyanakkor az életbiztosítási szerződések száma további csökkenést mutat. A hazai életbiztosítási piac díjbevételének 7,87%-os (448,3 milliárd forintra történő) emelkedése  inkább az egyszeri díjas termékek sikerének tudható be. Az anyagi gondok miatt nehéz helyzetbe került családok közül sokan nem tudják fizetni a rendszeres díjas életbiztosításaikat, és nem csak szüneteltetést kérnek, hanem - vállalva az ezzel járó veszteségeket - visszaváltást is kezdeményeznek. Ennek következtében a folyamatos díjas piac tovább zsugorodott - derült ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által frissen közzétett adatokból.

Elmaradt a trendforduló, de bizakodó a szektor

Nem hozott nagy trendfordulókat az utolsó negyedév a magyar biztosítási piacon. Az év egészében a teljes magyar biztosítási szektorban elért 843 milliárd forintos díjbevétel reálértékén csökkenést jelent az előző évhez képest. Az életbiztosítási díjbevételeket az idén kötött egyszeri díjas életbiztosítások emelték meg, de még így is százmilliárdos nagyságrendben maradunk el a válság előtti számoktól.

A rendszeres díjas piacra ugyanakkor jelenleg is a visszaesés jellemző, ez azonban nem csak az új szerzések csökkenésének, hanem a régi életbiztosítások visszavásárlásának a következménye, az emberek felélik megtakarításaikat, és többek között életbiztosításaikhoz nyúlnak. Az életbiztosítási szerződések darabszáma 2010-ben 133 ezerrel csökkent. A 2011-es évben kevés kitörési lehetőséget lát a szakma a nem-életbiztosítási piacon, a nyugdíjügy azonban hozzájárul ahhoz, hogy előtérbe kerüljön a hosszú távú öngondoskodás az életbiztosítási piacon.

Kedvező és kedvezőtlen adóváltozások egyaránt történtek

"A PSZÁF statisztikái azt mutatják, hogy a folyamatos díjas életbiztosítási szerződések darabszáma tendenciaszerűen csökken Magyarországon, hisz a hat évvel ezelőtti 2,619 milliós és a két évvel ezelőtti 2,282 milliós darabszámmal szemben jelenleg mindössze 1,972 millió ilyen szerződés van életben. Eközben az egyszeri díjas életbiztosítások népszerűsége rendkívül változó, tehát töretlen sikert ezek a termékek sem tudnak felmutatni. Igaz, a hat évvel ezelőtti 352 ezerrel és a két évvel ezelőtti 518 ezerrel szemben jelenleg 528 ezer ilyen szerződés van érvényben, negyedévről negyedévre rendkívüli ingadozást mutat a szerződéskötők száma és az általuk befizetett díj összege.

A válság kétség nélkül a biztosabb hozamot kínáló és könnyebben likviddé tehető megtakarítások felé irányította a lakosság figyelmét. Elsősorban amiatt alakult így, mert a családok anyagi tervezése bizonytalanabbá vált, és több olyan tényezővel kell szembenézniük, melyek korábban legfeljebb csak mérsékelten jelentkeztek: ilyen a hitelek törlesztőrészleteinek ingadozása mellett a reálbérek közelmúltban tapasztalt csökkenése vagy a munkahelyek megtartásával kapcsolatos bizonytalanságok. Ennek hatására az egyszeri díjas életbiztosítások nagyobb jelentőségre tettek szert, különösen azokban az időszakokban, amikor a bankbetétek kamatainak csökkenésével vagy a betéti akciók eltűnésével szembesültek az ügyfelek. Nem véletlen ezért, hogy az egyszeri díjas termékek elsősorban az erős banki értékesítési csatornával rendelkező biztosítóknál népszerűek.

A rendszeres díjas életbiztosítások szempontjából kedvező és kedvezőtlen adóváltozások egyaránt történtek: ugyan megszűntek a rendszeres díjas életbiztosításokhoz kötődő szja-kedvezmények, ugyanakkor az szja-csökkentés idővel a rendszeres megtakarításokra, köztük az életbiztosításokra irányíthatja a magasabb jövedelmi kategóriákba tartozó ügyfelek figyelmét. Hasonló, bár valószínűleg mérsékeltebb hatása lehet a nyugdíjrendszer átalakításának is, hisz ez előtérbe helyezi a hosszú távú öngondoskodást. Mint mindig, most is érdemes azonban felhívni a rendszeres díjas életbiztosításon gondolkodók figyelmét: akkor érdemes ilyet kötniük, ha belátható időn belül nagy valószínűséggel nem kell hozzányúlniuk az így képzett tartalékaikhoz, hisz általában legalább tíz évbe telik, míg a félretett összeget teljes egészében, hozammal növelten kifizeti a biztosító. A szerződés idő előtti felbontása viszont jelentős veszteséggel járhat. Bár pontos statisztikákkal erre vonatkozóan nem rendelkezünk, e szükségmegoldásra a válság során a korábbinál jóval több ügyfél kényszerülhetett rá" - összegezte tapasztalatait Palkó István, a Portfolio.hu elemzője.