Retteghetnek a nyugdíjasok a Bajnai-csomagtól?

A legfontosabb lépés, hogy a mai svájci indexálásáról - amelynél a nyugdíjemelés a reálbérnövekedés felével haladja meg az infláció mértékét- a szimplán inflációkövető indexálásra térhetnek át.

Magyarországon 1998-ban vezették be a svájci indexálás rendszerét, 2001-től kezdődően 50 százalékban súlyozzák a nettó béreket, 50 százalékban pedig az inflációt. A 10 évvel ezelőtt bevezetett rendszer keretében -és egyéb kedvezményekkel, például nyugdíjkompenzációval, a 13. havi nyugdíjjal- a nyugdíjak reálértéke 58 százalékkal emelkedett.

Februárban még úgy tervezték, hogy a 2009-ben nyugdíjba lépők már nem kapnák meg a 13. havi nyugdíjat, az addig nyugdíjba vonulóknak pedig ez a juttatás havonta épülne be az ellátásba, de csak a 62 éven felüliek számíthatnak a maximum 80 ezer forint értékű 13. havi nyugdíj beépítésére. Az új nyugdíjszámítási rendszer 2010-től indult volna.

A tervek azt is tartalmazták, hogy ha a gazdaság két százaléknál kisebb mértékben növekedne, vagy szűkülne, akkor a nyugdíjakat automatikusan az inflációval korrigálnák, így garantálva reálértékük megtartását. Ha a gazdasági növekedés nagyobb lenne, mint 2 százalék, akkor 80 százalékban a fogyasztói árak alakulását, 20 százalékban pedig a keresetek növekedését vennék figyelembe. Három-négy százalékos GDP-növekedésnél ez az arány 60-40 százalékra módosulna, e felett pedig újra 50-50 százalék lenne.

A Gyurcsány- kormány következetesen elutasította a vegyes (svájci) indexálás megváltoztatását -ez hosszútávon mindenképp kedvező, azonban vannak olyan időszakok, amikor a nyugdíjasok jobban járnak az inflációkövető rendszerrel. Tavaly júniusban például Korózs Lajos, az SZMM szakállamtitkára az alábbi táblázatokkal bizonygatta, mennyire jó is az, ha marad a vegyes indexálás:

A nyugdíjak reálértékének prognózisa 2008-tól a fogyasztói árakhoz viszonyítva