Unit-linked piac: kivárás a jó taktika

Amíg 2005 első félévében a hazai biztosítási piac életági díjbevétele 137 milliárd forintot tett ki, s ennek 44 százaléka a unit-linked piacról folyt be, addig három évvel később, ez év júniusában már csaknem 80 százalékkal több, 243 milliárd forint volt az életbiztosítások díjbevétele, amiből 65 százalékkal részesedtek a unit-linked termékek.

Megtakarítási jellegű életbiztosítások piaca

Amíg a piac csak a unit-linked biztosítások portfolióinak nyereségével találkozott, nehezen lehetett rábírni egyes ügyfeleket a több lábon állásra, de még a befektetetési egységhez kötött biztosítási portfóliójuk diverzifikálására is. A válság azonban ráirányítja a figyelmet arra, hogy az emberek egyes pénzügyi kockázatait kockázati típusú termékkel lehet igazán kivédeni, s ha van emellett befektetni való pénzük, azt érdemes elhelyezniük unit-linked termékben.

"Aki megfelelően diverzifikálta a portfólióját, az a mostani válságot is kis veszteséggel vészelhette át, inkább az vállalt igazi kockázatot, aki a kockázatmegosztás helyett a magas hozam reményében egyféle befektetést részesített előnyben." - értékeli a helyzetet Bartók János, az Aviva Életbiztosító elnök-vezérigazgatója és hozzáteszi: "Most nem ajánlott a portfóliók átrendezése, hiszen az aktuális árfolyamok már kellőképpen olcsók az óvatos vásárláshoz is."

Ha valaki mégis feltétlenül ragaszkodik az átrendezéshez, akkor az Avivánál pénzpiac túlsúlyos eszközalapot javasolnának neki. Egyébként az óvatos átrendezés még számottevően nem erodálja a hozamokat, ugyanakkor egy határozott pénzpiaci eszköz felé való eltolódás sok veszteségtől is megóvhatja a befektetőket. A hosszú távon tervezett és aktívan menedzselt - 1-3 havonta hatékonyan átrendezett portfoliók hosszú távon sokkal többet érhetnek, mint egy bankbetét.

"Az Aviva Életbiztosítónál 2006 óta - a kamatadó bevezetésétől - szaporodott meg a befektetési egységekhez kötött biztosítási szerződések száma, és mára eléri a 10 milliárdos nagyságrendet." - fejti ki Bartók János és hozzáteszi: "Az ügyfelek gyakran választottak kockázatos eszközalapokat, amelyek esetében a biztosító legfontosabb feladata a folyamatos piacfigyelés és a rendszeres tájékoztatás, hiszen a biztosító nem dönthet az ügyfelek helyett a személyes portfólió kialakításáról, vagy átrendezéséről."

Amit a biztosító tehet, hogy a befektetési kockázatok felméréséhez napi és heti hírlevelekkel, valamint negyedéves összefoglalókkal járul hozzá. Az eszközalapok befektetési politikájának ismertetésekor pedig feltüntetik azok kockázati besorolását: egy csillaggal jelölik az alacsony kockázatú, öt csillaggal pedig a magas kockázati besorolású eszközalapot, és megjelölik, hogy a megfontolt portfólióhoz milyen arányban javasolják ezt a befektetést.

A válság után várható időszakról Bartók János úgy vélekedik: "A tapasztalatok szerint a turbulens időszakokat határozott felfelé ívelő szakasz követi. Mivel ezek a unit-linked termékek 15-20 éves időtartamra szólnak, ezért - az elmúlt 100 év tapasztalati szerint - minden esély megvan arra, hogy az ügyfelek jól jöjjenek ki belőle."

Válságok és visszarendeződések