Nem vicc, újabb csavar a kisadóban

A mai zárószavazás előtt ismét változtatna Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslaton, ráadásul olyan ponton is, amely múlt hétfőn módosító indítvánnyal került bele a törvényjavaslatba. Mint azt pénteken délelőtt a Pénzcentrum.hu megírta, a parlament előtt lévő törvényjavaslat egységes formába szerkesztett változatából az derült ki, hogy csak a korlátozott részét lehetne elszámolni a jövőben a majdani kisadózó vállalkozások által kiállított számlák ellenértékének.

A költségvetési és számvevőszéki bizottság kétféle módosító indítványt is beterjesztett az Országgyűlés elé: az egyik egyszerűen csak eltörölte azt az eredeti előterjesztésben szereplő kitételt, amely szerint nem lehetett volna költségként elszámolni a kisadózók számláit. A másik viszont azt javasolta, hogy a vállalkozások a költségeik, ráfordításaik legfeljebb 5 százalékának megfelelő összeg erejéig vehessék figyelembe a kisadózók számláinak ellenértékét. A kormány az utóbbi indítványt támogatta. Az Országgyűlés - szokása szerint - egy gombnyomással határozott a kormány által támogatott indítványokról, köztük az ominózus javaslatról is, amelyet a többség támogatott.

Pénteken este viszont Matolcsy György benyújtott egy zárószavazás előtti módosító javaslatcsomagot, amelyben - a kormány javaslata alapján meghozott múlt hétfői parlamenti döntés ellenére - azt szorgalmazza, hogy mégiscsak teljesen szűnjön meg a kisadózók számláinak elszámolására vonatkozó korlátozás. A miniszter indítványában semmilyen indokot nem jelölt meg arra vonatkozóan, pár nap alatt miért gondolta meg magát.

Amennyiben tehát az Országgyűlés ma elfogadja a zárószavazás előtti módosító indítványt, a kisadózó vállalkozások számláinak a teljes értékét elszámolhatják a jövőben mind a társaságok, mind az egyéni vállalkozók. Nem változik viszont az a passzus, hogy a kisadózóval szerződőknek adatot kell majd szolgáltatniuk az adóhatóság részére minden kisadózóról, akinek a részére az adott évben 1 millió forintnál nagyobb összeget fizettek ki. A kisadózókra is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség, ha ugyanannak az adóalanynak 1 millió forintnál nagyobb értékben álíltanak ki számlát.

Ráadásul az adóhatóság mindaddig azt vélelmezi, hogy a kisadózóval 1 millió forintnál nagyobb összegben szerződő valójában munkaviszonyt leplez, amíg annak az ellenkezője nem bizonyosodik be. A rendelkezés indoklása szerint ez azt jelenti, hogy ha a kisadózó vállalkozás ugyanazon adóalany számára éves szinten együttesen 1 millió forintnál nagyobb összegben állít ki számlát, akkor nem az adóhatóságnak, hanem a kisadózónak kell bizonyítania, hogy nem színlelt szerződésről van szó.

Bővebb információkért KATTINTS: Adócsalók lehetnek a kisadózók? Rajtuk a bizonyítás terhe