Elszabadult a pokol a tengeren: az iráni konfliktus miatt tértek vissza a brutális szomáliai kalózok

Az utóbbi évtized legsúlyosabb szintjére emelkedett a szomáliai kalózkodás, április vége óta nyolc hajóeltérítés is történt Afrika szarva közelében.

Az újabb kalóztámadások közül a kameruni lobogó alatt közlekedő Lutuf augusztusi eltérítése kapta a legnagyobb figyelmet. A török katonai felszerelést szállító teherhajó mindössze három tengeri mérföldre haladt a szomáliai partoktól, amikor egy korábban elfoglalt, kalóz-anyahajóként használt cementszállítóról, az MV Swardról nyolc fegyveres csapott le rá, majd leküzdötte a fedélzeti biztonsági őröket. A hajót két héttel később egy közös török–szomáliai hadművelettel szabadították ki. Bár az akcióban négy kalózhajót megsemmisítettek, helyi tisztségviselők szerint 2,5 millió dolláros váltságdíjat is kifizettek a támadóknak, ami szakértők szerint újabb akciókra ösztönözheti a kalózokat.

A kalózkodás újjáéledésében kulcsszerepet játszik, hogy a korábban a szomáliai kalózokat eredményesen visszaszorító nemzetközi haditengerészeti erők átcsoportosították kapacitásaikat a Hormuzi-szorosban és a Vörös-tengeren megjelent fenyegetések kezelésére. Irán haditengerészeti műveletei a szorosban, valamint a húszik teherhajók elleni támadásai a Vörös-tengeren – amelyeket az Irán elleni amerikai–izraeli háborúra válaszul indítottak – kettős hatást gyakorolnak. Egyrészt elvonják a nemzetközi flottákat, másrészt a szomáliai partokhoz közelebb terelik a kereskedelmi hajóforgalmat. A Vörös-tengeren korábban áthaladó forgalom mintegy 70 százalékát ma már a dél-afrikai Jóreménység foka felé irányítják át.

Elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a háború miatt megugró olajárak még vonzóbb célponttá tették a nyersolajszállítmányokat. Az augusztusi eltérítések egyike éppen egy iráni érdekeltségű tankhajót érintett. A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) májusi jelentésében megállapította, hogy a szomáliai partok menti korábbi viszonylagos nyugalom a nemzetközi kalózellenes flották kivonásához és a kereskedelmi kockázatkezelés lazulásához vezetett, amit a kalózok gyorsan kihasználtak.

A szomáliai belpolitikai helyzet szintén kedvez a kalózkodás kiújulásának. Az al-Sabáb iszlamista terrorszervezet ismét terjeszkedik Közép- és Dél-Szomáliában, szakértők szerint pedig egyes jemeni fegyvercsempész-hálózatok egyre szorosabb kapcsolatba kerültek a csoporttal. A világ egyik legkevésbé fejlett államában, ahol 1991 óta nincs erős központi kormányzat, a parti őrjáratokhoz szükséges hajók hiánya és a járandóságok elmaradása továbbra is égető probléma.

Ugyancsak ugrásszerűen nőtt a kalózcsoportok technikai felkészültsége. A SpaceX Starlink műholdas internetszolgáltatását használják a célpontok nyomon követésére és a csoportok közötti gyors kommunikációra. A Lloyd's List tengerészeti szaklap egyre alkalmazkodóképesebb és felkészültebb fenyegetésként jellemzi a szomáliai kalózokat, akik már a hajózási társaságok meglévő biztonsági intézkedéseinek hiányosságait is ki tudják aknázni. A Lutuf elfoglalásánál például egy korábban zsákmányolt hajót vetettek be anyahajóként, ami a korábbi eltérítéseknél is megfigyelt taktika volt.

A váltságdíjak gazdasági hatása azonnal érzékelhetővé vált. A Lutuf kiváltása óta az észak-közép-szomáliai Galkajóban jelentősen megugrott a pénzforgalom, feltűnően sok drága terepjáró jelent meg az utcákon, és megugrott a kát nevű stimuláns fogyasztása is. A korábbi kalózhullám idején hasonló jelenségek súlyos társadalmi következményekkel jártak. Anja Shortland és Federico Varese brit kutatók szerint jelenleg egyetlen állam vagy szövetség sem rendelkezik azzal a politikai akarattal és kapacitással, hogy a 2011–2012-es léptékű haditengerészeti akciót indítson, amikor a kalózellenes műveletek éves költsége meghaladta az egymilliárd dollárt.