Hiába tagadja a Kreml, kiderült a terv: már gőzerővel készülnek erre a lépésre a választások után

A háború ötödik évében, a szeptember 18. és 20. között megtartandó választások előtt az orosz vezetés egyre nehezebben tudja elrejteni a kudarcait. Jól mutatja ezt Vlagyimir Putyin augusztus végi rendelete, amely lehetővé teszi azon vállalatok állami irányítás alá vonását, amelyek nem tudnak megfelelően védekezni az ukrán dróncsapások ellen. Ez a lépés nemcsak a felelősség áthárítása, hanem annak nyílt beismerése is, hogy az állam a saját védelmi kötelezettségeit sem képes maradéktalanul ellátni, miközben a támadások már az orosz hátországot veszélyeztetik.

A hivatalos propaganda, amely szerint minden a terveknek megfelelően halad, éles ellentétben áll a valósággal. Az orosz állampolgárok rendszerszintű üzemanyaghiánnyal, kigyulladó kőolaj-finomítókkal és a katonai veszteségek okozta súlyos munkaerőhiánnyal szembesülnek.

Ezzel párhuzamosan a Kreml egyre arrogánsabban lép fel a háború károsultjaival szemben is. Valentyina Matvijenko, a felsőház elnöke például önzőnek nevezte azt az öngyilkosságot elkövető vállalkozót, akinek ukrán dróncsapásban semmisült meg a raktára, miközben a propagandista Margarita Szimonjan a szovjet korszak nélkülözéseire hivatkozva bagatellizálta az üzemanyaghiányt.

A közelgő választások előkészületeit is feszültség övezi. Bár a kormánypárt, az Egységes Oroszország győzelme nem kétséges, a támogatottsága annyira megcsappant, hogy még Putyinnak is magyarázkodnia kellett a helyzet miatt. A hatalom bizonytalanságát jelzi, hogy a háborúellenes Jabloko pártot végül eltávolították a szavazólapokról egy esetleges jó szerepléstől tartva.

A rendszerből kiszorított ellenzékiek – mint a nemrég Franciaországba távozott Borisz Nagyezsgyin – esetei, valamint Dmitrij Medvegyev volt elnök egyre radikálisabb, az emigránsok jogfosztását követelő megnyilvánulásai jól mutatják a vezetés idegességét. Ezzel összefüggésben egyre gyakrabban merül fel a szovjet típusú kiutazási vízumok bevezetésének lehetősége is.

A legégetőbb kérdés azonban a mozgósítás. Bár az orosz vezetés ezt egyelőre határozottan tagadja, a társadalomban élénken él a négy évvel ezelőtti forgatókönyv, hiszen Putyin 2022 elején is hevesen cáfolta a tartalékosok frontra küldését, majd ősszel azonnali hatállyal elrendelte a részleges mozgósítást. Hasonló lépések előszelére utalhatnak a nyáron Volgográdban és Kalinyingrádban megtartott mozgósítási gyakorlatok, valamint Oroszország ENSZ-nagykövetének kétértelmű nyilatkozata is, aki a felvetésre csupán annyit mondott, hogy a választások után meglátják a folytatást.

Katonai elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy 2026-ra az orosz hadsereg súlyos élőerőhiánnyal küzd. Bár a frontvonal nem omlott össze, az orosz erők áttörési képessége rendkívül korlátozott. A magas illetmények ellenére az önkéntes szerződésesek és a börtönökből toborzottak száma drasztikusan visszaesett.

A hatóságok egyre gyakrabban nyomásgyakorlással – mondvacsinált rendőrségi ügyekkel vagy egyetemi zsarolással – kényszerítik a civileket a hadseregbe. Mivel a dróntechnológia elterjedése ellenére a területek elfoglalásához továbbra is élőerőre van szükség, Moszkva pedig elzárkózik az érdemi béketárgyalásoktól, a választásokat követően a hatalom könnyen dönthet úgy, hogy a csapatok feltöltése érdekében ismét százezreket vezényel a frontra.