Egyre durvul a német-orosz konfliktus egy drón miatt: küszöbön lehet a totális katasztrófa?

A német kormány nyíltan Oroszországot tette felelőssé a lipcsei repülőtéren egy hónapja történt dróntámadásért, válaszul pedig bezáratja a bonni orosz főkonzulátust, valamint a berlini Orosz Házat.

A konfliktust az az augusztus eleji incidens robbantotta ki, amikor egy robbanószerrel felszerelt drón zuhant le egy ukrán teherszállító repülőgép mellett a fegyverszállítmányok tranzitjában stratégiai szerepet betöltő lipcsei repülőtéren. Alexander Dobrindt német belügyminiszter a héten hivatalosan is megerősítette, hogy a támadási kísérlet orosz megbízásból történt.

A hatóságok a DNS-nyomok alapján két orosz kettős állampolgárt gyanúsítanak a bűncselekménnyel. Németország nem késlekedett a diplomáciai válasszal, így szeptember 18-ig bezáratja a bonni orosz főkonzulátust és a berlini Orosz Házat, szigorítja az orosz állampolgárok beutazási ellenőrzését, valamint bekérette az orosz nagykövetet is.

A moszkvai reakció sem váratott sokat magára: Vlagyimir Putyin orosz elnök alaptalannak nevezte a vádakat, és kijelentette, hogy Berlin csupán a szászországi választások árnyékában zajló belpolitikai problémáiról próbálja elterelni a figyelmet. Csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette a konkrét válaszlépést, miszerint Oroszország bezáratja a moszkvai, szentpétervári és jekatyerinburgi Goethe Intézetet, és elutasít minden további engedményt a Nyugat felé.

Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő szerint Oroszország jelenleg azt teszteli, meddig hajlandók elmenni a németek, és nyíltan jelzi, hogy kész tovább fokozni a feszültséget. Ennek jelei lehetnek a német villamosenergia-hálózat elleni közelmúltbeli szabotázsakciók és kibertámadások is. Németország válaszul fokozhatja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást – például nagy hatótávolságú drónok és IRIS-T rakéták szállításával –, valamint szigorúbban felléphet az orosz nyersanyagokat szállító, a szankciókat megkerülő árnyékflotta hajóival szemben.

A német intézkedéseket széles körű nemzetközi támogatás övezi. Mark Rutte NATO-főtitkár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyaránt kiállt Berlin mellett, hangsúlyozva a hibrid fenyegetésekre adandó határozott válaszok fontosságát. Az uniós külügyminiszterek informális találkozóján felmerült az orosz állampolgároknak kiadott turistavízumok szigorú korlátozása is, miután felmerült a gyanú, hogy a lipcsei elkövetők egyike uniós vízummal lépett be Európába.

Magyarország szintén egyértelmű szolidaritását fejezte ki a kérdésben. Magyar Péter miniszterelnök biztosította a német kancellárt az ország támogatásáról, míg Orbán Anita külügyminiszter jelezte, hogy a magyar kormány aggodalommal figyeli az orosz hibrid műveletek megszaporodását, és kész szorosan együttműködni ezek elhárításában.

Eközben Ukrajna egy új fronton is nyomást gyakorol Oroszországra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztette a nemzetközi légitársaságokat, hogy az orosz légtér a megnövekedett ukrán dróntevékenység miatt veszélyessé és használhatatlanná válik a polgári gépek számára. Kijev célja, hogy mesterséges intelligencia által vezérelt drónokkal ellehetetlenítse az orosz légi közlekedést, ezzel is nyomást gyakorolva az utazni vágyó orosz elitre. A fenyegetés hatására egyes légitársaságok, köztük a Turkish Airlines, már el is kezdték felfüggeszteni bizonyos moszkvai járataikat.