Itt a számvetés a brutális június végi kánikuláról, ennyi haláleset történt: az adat sokakat meglephet

Az év első, szokatlanul korai hőhulláma június 20-tól július 1-ig tartott, és nemcsak az időtartama, hanem az intenzitása is rendkívülinek bizonyult. A tartós hőség miatt nyolc napon át a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztás volt érvényben, a forró, sivatagi eredetű légtömeg hatására pedig június 30-án megdőlt az abszolút országos melegrekord is, amikor Szécsényben 42,0 Celsius-fokot mértek.

A kánikula egészségügyi hatásainak pontos felméréséhez heteket kellett várni a hivatalos statisztikákra. Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus a Telex cikke alapján rávilágított arra, hogy a hőség okozta haláleseteket ritkán rögzítik közvetlenül az adatbázisokban. A magas hőmérséklet jellemzően a krónikus betegek állapotát rontja le, így a hivatalos halálok a legtöbbször szívinfarktus vagy stroke. A valós képet ezért a többlethalálozás vizsgálata adja meg, amely az elmúlt évek adatai alapján várható és a ténylegesen bekövetkezett halálesetek különbségét mutatja meg.

Mostanra, augusztus közepére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai is hozzáférhetővé váltak. A számítások szerint az első hőhullám időszakában Magyarországon nem volt érdemi eltérés a várható és a tényleges halálozási mutatók között. Az eredmények még a szakértőket is meglepték, hiszen a 42 fokos csúcshőmérséklet alapján számítani lehetott volna arra, hogy a hőség itthon is sok áldozatot szed, különösen az idősek körében. A hazai adatok azonban – amelyeket az európai halálozási statisztikákat összesítő EuroMOMO is megerősít – azt mutatják, hogy a halálozási számok minden korosztályban a normál ingadozás határain belül maradtak.

EZ IS ÉRDEKELHET

A mostani brutális meleg csak a kezdet: olyan éghajlatváltozás közeleg, hogy hamarosan rá se ismerünk Magyarországra

Évente visszatérő 42 fokos hőség, egyre gyakoribb trópusi éjszakák, fokozódó vízhiány és növekvő energiaterhelés – ilyen jövőt vetítenek előre a klímamodellek Magyarország számára.

Európa más részein viszont tragikus mérleggel zárt az extrém időjárás. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) modellszámításai szerint a június végi hőség egyetlen hete alatt több mint 16 ezer többlethalálozás történt a kontinensen. Az áldozatok többsége a 65 év felettiek közül került ki, a vezető okok pedig a kiszáradás, valamint a hőség okozta szív-, érrendszeri és légzőszervi szövődmények voltak.

A többlethalálozások túlnyomó része Németországra, Franciaországra és Belgiumra korlátozódott. Németországban – ahol idén június végén a mérések kezdete óta először lépte át a hőmérséklet a 41 fokot – a teljes hőhullám több mint 14 ezer áldozatot követelt. A tartós meleg teljesen felkészületlenül érte az országot, ahol európai viszonylatban is ritkák a klímaberendezések, és sokszor még a kórházakból, idősotthonokból is hiányoznak.

Franciaország példája ugyanakkor megmutatta, hogy a pusztító hőség ellen sokszor a földrajzi adottságokból fakadó jobb alkalmazkodás sem nyújt kellő védelmet. Bár az ottani lakosság edzettebb a melegre, a tizennégy napig tartó kánikula, amelynek csúcsán 44,3 fokot is mértek, rendkívüli egészségügyi teherrel járt. Az országban a hőhullám több mint 5700 emberéletet követelt.