Exkluzív fotókon az apadó Dráva: látszik a régi híd, óriási homokszigetek és egy gránát is előkerült

Őrtilosnál a Dráva folyó több mellékága erősen visszahúzódott, a kavics- és homokzátonyok látványosan kiszélesedtek. Eközben Vízvár térségében a vízitúra-szervezők már figyelmeztetik az evezősöket a sekély mederre, a felszínre került tuskókra és a víz alatt rejtőző akadályokra, amelyek normál vízállásnál nem jelentenek veszélyt. A vízügyi adatok szerint a Dráva teljes hazai szakaszán tartós kisvizes állapot alakult ki, amelyet elsősorban a csapadékhiány, a tartós meleg és a fokozott párolgás okoz.

Extrém alacsony a vízállás

Ahogy azt a Pénzcentrum fotói is tükrözik, a rendkívül alacsony vízállás egyre látványosabb, de eközben komoly vízgazdálkodási problémává vált. Ezt erősíti meg a tény, hogy a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság július végén nem kevesebb, mint négy dél-dunántúli térségben rendelt el rendkívüli vízhiány elleni készültséget. A hatóság két nappal később a Drávába ömlő Rinya-mente körzetében tovább szigorította az intézkedéseket, és augusztus elején másodfokú készültséget vezetett be. A döntést az indokolták, hogy az aszálymonitoring állomások mérései tartós és súlyos vízhiányt jeleznek, miközben az előrejelzések szerint a következő időszakban sem várható olyan mennyiségű csapadék, amely érdemben javítaná a helyzetet. Ez azt jelenti, hogy a Dráván és a térség kisebb vízfolyásain továbbra is rendkívül alacsony vízszintekre kell számítani.

Miután a Dráva hosszú szakaszon határfolyó, a rekordalacsony vízállás a hazai oldal mellett a horvátországi Dráva-szakaszon szintén komoly problémákat okoz. Az eszéki vízmércén augusztus elején mínusz 186 centiméteres vízállást mértek, ami új történelmi minimum. Történt mindez alig két héttel azután, hogy a folyó már a korábbi rekordot is megdöntötte a maga –174 centiméterével. Az új érték 12 centiméterrel marad el az eddigi negatív csúcstól, ami remekül mutatja, milyen gyorsan romlott és romlik a helyzet. Nem véletlen, hogy a horvát sajtóban napok óta vezető hír a Dráva rekordalacsony vízállása.

Željko Kovačević, a Horvát Vizek (Hrvatske vode) eszéki igazgatóságának vezetője szerint az elmúlt években egyre hosszabbá váltak a kisvizes időszakok, miközben a szélsőséges vízállások is egyre gyakoribbak. A szakember ezt elsősorban az Alpok csökkenő hótakarójával, a tartós csapadékhiánnyal és a magas hőmérséklet okozta fokozott párolgással magyarázta, amelyekhez a klímaváltozás hosszú távú hatásai is hozzájárulnak.

A különleges látvány miatt sokan keresik fel a partot, a szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a sekélynek tűnő Dráva rendkívül kiszámíthatatlan. A mederben akár extrém mély gödrök, nem várt és erős sodrások, valamint víz alatti akadályok rejtőzhetnek.

Világháborús gránátot találtak a Drávában

Ahogy arról már a korábbi években is beszámoltunk, veszélyes második világháborús robbanóeszközök rejtőzhetnek a Dráva mélyén. Az apadás pedig ezeket könnyedén a felszínre hozhatja, ahogy meg is tette. A barcsi önkormányzat tájékoztatása alapján egy második világháborús repeszgránát került elő július 26-án a szabadstrand szélén, a híd közelében.

„A bejelentést követően a rendőrség munkatársai azonnal a helyszínre érkeztek, és szalaggal körbezárták az érintett területet. A hatóságok július 27-én 13 óra 30 percig élő erővel őrizték a helyszínt, a lakosság biztonságának garantálása érdekében. A helyszínre ezt követően megérkeztek a Magyar Honvédség tűzszerészei, akik szakszerűen elszállították a veszélyes szerkezetet. Az esettel kapcsolatban eljárás nem indult” – jelezte a helyi önkormányzat, és a jelzett lezárásnak máig megvan a nyoma a híd alatti köveknél a hagyott elkerítő szalag révén, ami egyfajta figyelmeztetés is a ma is ott strandolók számára.

Ez nem az első eset, hogy második világháborús, vagy másféle „gyanús tárgy” került elő a Drávából. A terület mentesítése még 2013 nyarán kezdődött, amikor a tűzszerész búvárok akkor számos robbanótestet emeltek ki. A szakemberek 2024-ben folytatták a veszélyes munkát és további repeszgránátokat találtak. Ahogy most, 2026-ban is. A veszélyes robbanóeszközöket a katonák biztonságos körülmények között az arra kijelölt robbantási területen semmisítették meg.

Gajdos Milán főhadnagy, a Magyar Honvédség Tűszerész és Folyamőr Ezredének kommunikációs tisztje akkor arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy ezek az eszközök évtizedek után is komoly fenyegetést jelenthetnek, ezért a katonák munkája egyrészt a helyi lakosság biztonságát szolgálja, másrészt viszont a környezetet is megtisztítja a veszélyes anyagoktól. A történeti adatok igazolják, hogy a civilek számos esetben dobtak be a folyókba a harcokból visszamaradt robbanóeszközöket, lőszereket a hidakról a második világháború után.

„Minden, a második világháborúból maradt olyan robbanóeszköz veszélyes. Hiába telt el közel nyolc évtized, ezek a robbanótestek még mindig működőképesek lehetnek, hiszen belül zárt rendszert alkotnak és nincs szavatossági idejük. Biztonságos kezelésükhöz tehát speciális felkészítés, illetve tapasztalat szükséges” – hangsúlyozta akkor a szakember a helyszínen adott interjújában.

Érdekességként: a 2013-as nyári tűzszerész művelet során összesen tizennyolc darab 76 milliméteres szovjet repeszgránátot, egy öt centiméteres szovjet aknavetőgránátot, egy F-1-es szovjet kézigránátot, illetve egy kilogrammnyi vegyes gyalogsági lőszert emeltek ki a Drávából. A 2024-es vízalatti mentesítés során a katonák pedig összesen húsz darab 76 milliméteres szovjet gyártmányú, második világháborús repeszromboló tüzérségi gránátra bukkantak ugyanitt. Ezeket a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállították későbbi megsemmisítésre.