Megtörtént, amitől mindenki rettegett: emberi beavatkozás nélkül indítottak pusztító támadást az MI-hackerek

A négy napig tartó júliusi akciót a Dream nevű izraeli MI-fejlesztő cég fedezte fel. Az MI-ügynökök összesen 21 kormányzati rendszert térképeztek fel, 85 felhasználói fiókot törtek fel, és mintegy 2500 személyes adatot szereztek meg. A támadás a tajvani nukleáris biztonsági hatóságra, több kormányzati IT-beszállítóra, valamint legalább hét energetikai vállalatra is kiterjedt.

A tajvani Digitális Ügyek Minisztériuma csütörtöki közleményében megerősítette, hogy a támadás külföldről indult, és a hackerek a hagyományos módszereket ötvözték MI-ügynökökkel, köztük az OpenClaw nevű, nyílt forráskódú rendszerrel. A támadók olyan nyílt forráskódú MI-eszközökből építették fel a struktúrát, amely automatizálta a felderítést, a jelszótörést, valamint a további támadási útvonalak megtervezését.

A korábbi kibertámadásoktól eltérően – amelyeknél a mesterséges intelligencia csupán a kódírásban vagy a sebezhetőségek keresésében segédkezett – ebben az esetben egy autonóm rendszer egyszerre akár nyolc MI-ügynököt is koordinált, és emberi beavatkozás nélkül hozott döntéseket a behatolás során. A Dream értékelése szerint a rendszer úgy működött, mint egy emberi szakértői csapat: ha egy megközelítés elakadt, valós időben kutatott új technikák után, és alkalmazkodott a helyzethez. Ahogy a cég blogbejegyzésében fogalmaztak, egy hatékony támadás költsége drasztikusan lecsökkent, miközben a védekezés költségei nem mérséklődtek.

A feltört dokumentumokban egyszerűsített kínai írásjegyeket azonosítottak, ami a szakértők szerint nagy valószínűséggel kínai kötődésű elkövetőre utal. A kínai külügyminisztérium szóvivője a CNN megkeresésére közölte, hogy a tárca nem ismeri az ügyet. Tajvant egyébként rendszeresen érik kibertámadások Kína felől, tavaly napi átlagban 2,6 millió kínai eredetű incidenst regisztráltak, ami 6 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest.

Kenny Huang, a tajvani Hálózati Információs Központ elnöke szerint a júliusi incidens azt bizonyítja, hogy a mesterséges intelligencia a kiberbiztonságban már nem pusztán segédeszköz, hanem önálló szereplővé lépett elő. A szakember úgy véli, jelenleg egyetlen ország sincs felkészülve az MI-alapú támadások elleni védekezésre – sem a jogi keretrendszer, sem a technikai képességek, sem pedig a megfelelő szakpolitikák tekintetében.