Egyre közelebb az ukrán EU-csatlakozás, a következő lépcsőfokhoz viszont Orbán Anita feltételeit kell teljesíteni

A tagállamok kormányait tömörítő Tanács tájékoztatása szerint a megnyitott fejezetcsoport az olyan uniós alapértékeket fedi le, mint a jogállamiság, az alapvető jogok, a demokratikus intézmények működése, valamint a közigazgatási reform. A tagjelölt államoknak összesen több mint harminc fejezetre bontva, hat klaszterbe szervezve kell átvenniük a teljes uniós joganyagot.

A csatlakozás egy szigorúan az egyéni teljesítményen alapuló folyamat, amelyben az alapvető kérdések tárgyalása indul el legelőször és fejeződik be legutoljára, ezzel alapvetően meghatározva a teljes integrációs folyamat ütemét.

A Tanács az első, öt fejezetet magában foglaló csoport, valamint a jogállamisági kérdések esetében köztes feltételeket határozott meg. Ezek teljesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a csatlakozási folyamat a záró szakaszba léphessen, és az egyes fejezeteket ideiglenesen le lehessen zárni.

Bár az uniós testület a részleteket nem közölte, Orbán Anita magyar külügyminiszter jelezte, hogy a folyamat egyik mérföldköve a nemrégiben megkötött magyar-ukrán kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás végrehajtása lesz. Kiemelte, hogy amennyiben az ukrán fél ezt nem teljesíti, az első fejezetcsoport tárgyalási folyamata automatikusan leáll.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország a jelenlegi módszertan alapján a hagyományos, teljesítmény- és reformalapú eljárást támogatja, és elutasítja azokat a kijevi, illetve egyes tagállami törekvéseket, amelyek az összes fejezetcsoport egyidejű megnyitására irányulnak.

A hétfői találkozó a második kormányközi csatlakozási konferencia volt Ukrajnával a 2024-ben megrendezett első ülés óta. Bár az Európai Bizottság értékelése szerint Kijev már korábban is készen állt a fejezetcsoport megnyitására, a magyar kormány az uniós tárgyalási keret elfogadását követően egy ideig akadályozta a folyamat továbblépését.

Ukrajna mellett hétfő este Moldovával is összehívták a második csatlakozási konferenciát az első fejezetcsoport megnyitásának alkalmából. Az előző magyar kormány – Szijjártó Péter akkori külügyminiszter 2024 eleji nyilatkozata szerint – határozottan és feltétel nélkül támogatta a kisinyovi vezetést az európai integrációs törekvéseiben, a szakadár Transznisztria okozta belső feszültségek ellenére is. A gyakorlatban azonban a moldovai folyamat is megtorpant egy időre, mivel a két tagjelölt országot az uniós döntéshozatal során lényegében összekapcsolták egymással.

A csatlakozási folyamat lényegesen előrehaladottabb fázisát mutatja Montenegró példája, amellyel hétfőn már a huszonhetedik kormányközi konferenciát rendezték meg. A 2010 óta tagjelölt országgal már az összes tárgyalási fejezetet megnyitották, ezúttal pedig újabb kettőt sikerült sikeresen lezárni. Ezzel a podgoricai kormány az integrációs folyamat nagyjából felénél jár a tizenhat lezárt fejezettel, miközben áprilisban már egy külön munkacsoport is felállt a csatlakozási szerződés tervezetének megszövegezésére.