Feszültség Ukrajna uniós csatlakozása körül: nyugati tagállamok fékeznék a folyamatot

Ukrajna uniós integrációja jövő héten újabb mérföldkőhöz érkezik az első hivatalos tárgyalási fejezetcsoport megnyitásával. A folyamatot korábban hátráltatta a magyar kormány vétója, azonban miután a Tisza Párt közbenjárásával gyorsan sikerült rendezni a kárpátaljai magyar kisebbség jogait érintő kérdéseket, elhárultak az akadályok a hivatalos egyeztetések megkezdése elől.

Kijev azonban nem elégszik meg ezzel az eredménnyel, és a csatlakozási folyamat felpörgetését követeli. Az ukrán vezetés célja, hogy még a nyár vége előtt újabb tárgyalási fejezeteket nyissanak meg, ezzel is bizonyítva a háború sújtotta lakosságnak, hogy az uniós tagság nem csupán távoli ígéret, hanem kézzelfogható és folyamatosan haladó realitás. Az ukrán diplomaták attól tartanak, hogy a tárgyalások dinamikájának megtörése súlyosan alááshatja a nyugati integráció társadalmi támogatottságát.

Brüsszel ezzel szemben egyelőre határozottan lassítaná az ütemet. Az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy jelenleg kizárólag az alapvető reformokat tartalmazó első fejezetcsoportról hajlandó tárgyalni, a további lépések menetrendjéről pedig még nem született döntés. Az uniós óvatosság hátterében elsősorban a reformok megtorpanása áll. Bár Kijev korábban jelentős előrelépést mutatott fel az igazságügyi és a korrupcióellenes intézkedések terén, az utóbbi hónapokban elakadt a kulcsfontosságú törvények elfogadása, a Bizottság pedig kézzelfogható eredményekhez köti a hiteles csatlakozási folyamatot.

Ukrajna számára szintén komoly aggodalomra adnak okot azok a francia és német kormányzati elképzelések, amelyek a teljes jogú tagság helyett valamiféle társult tagságot vagy fokozatos integrációt kínálnának. Bár az ukrán vezetés ezeket a javaslatokat hivatalosan nem utasítja el élből, határozott garanciákat vár arra, hogy a folyamat végén az ország ténylegesen az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, és a csatlakozás nem reked meg egy tartós, köztes státuszban.