Szivárognak a információk: valójában ezért adta ki a parancsot Irán megtámadására Donald Trump

Witkoff elmondta, hogy Trump őt és Jared Kushnert azzal a céllal küldte a tárgyalásokra, hogy felmérjék Teherán szándékainak komolyságát. Washington feltételrendszere kiterjedt az iráni rakétaprogram felszámolására, a proxy szervezetek támogatásának leállítására, a haditengerészeti jelenlét visszavonására a Hormuzi-szorosból, valamint a fegyverminőségű urándúsítás teljes tilalmára.

A különmegbízott szerint az iráni fél már a nyitófordulóban közölte: „elidegeníthetetlen jogának” tekinti a nukleáris fűtőanyag hazai előállítását. Az amerikai javaslat egy tízéves dúsítási moratórium volt, amelynek idején Washington biztosította volna a fűtőelemek finanszírozását, ezt azonban Teherán egyértelműen elutasította. Witkoff ebből arra következtetett, hogy Irán kizárólag katonai célból ragaszkodik a dúsításhoz.

A megbízott részletes adatokat is ismertetett az iráni készletekről: állítása szerint az ország mintegy tízezer kilogramm hasadóanyaggal rendelkezik, ebből 460 kilogramm 60 százalékos, ezer kilogramm 20 százalékos, a többi pedig 3,67 százalékos dúsítású. Hozzátette, hogy Irán saját fejlesztésű centrifugákat használ, és a tárgyalásokon azzal is érvelt, hogy a 60 százalékos készletből akár tizenegy atombomba is előállítható – ezt Witkoff nyomásgyakorlásként értékelte.

Netanjahu a Fox Newsnak adott interjúban úgy fogalmazott: Irán az egyetlen állam, amely nyíltan az Egyesült Államok megsemmisítésére törekszik. Szerinte Teherán új, föld alatti létesítményeket épít, amelyek rövid időn belül védetté tehették volna rakéta- és atomprogramját. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Trump kezdettől világossá tette: meg kell akadályozni Irán atomfegyverhez jutását. Elmondása szerint a „Midnight Hammer” és a „Rising Lion” hadműveletek során már csapást mértek iráni rakétabázisokra, ám mivel a tárgyalások nem hoztak áttörést és Teherán szerinte időhúzásra játszott, a katonai fellépés végül elkerülhetetlenné vált.