Soha nem volt ekkora törés az USA és Európa között - állítja egy volt EU‑vezető

A NATO alapítása óta nem tapasztalt mértékű feszültség alakult ki az európai és az amerikai partnerek között – fogalmazott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnöke. A CNBC-nek adott értékelése szerint a megrendült bizalom már nem csupán az Európai Unió tagállamaira korlátozódik, hanem Nagy-Britanniára is átterjedt - számolt be a Portfolio.

Barroso úgy látja, hogy Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos kijelentései – köztük a fegyveres fellépés lehetőségének felvetése és a vámtarifák emelésével való zsarolás – alapjaiban rengették meg az európai döntéshozók és állampolgárok Washingtonba vetett hitét. Szerinte a transzatlanti partnerség ma már elsősorban gazdasági érdekek mentén szerveződik, miközben a korábban meghatározó demokratikus értékközösség szerepe háttérbe szorult.

A jelenlegi helyzetet Barroso "szakadási fázisnak" nevezte, amelynek végkimenetele szerinte egyelőre megjósolhatatlan. Bár Trump időközben visszavonta a katonai intervencióra és a gazdasági szankciókra vonatkozó fenyegetéseit, nem tett le arról, hogy növelje befolyását Grönland felett. A volt amerikai elnök a múlt héten arról számolt be, hogy Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott egyeztetése után körvonalazódnak egy lehetséges megállapodás alapjai, ám konkrétumokat nem árult el. A főtitkár később cáfolta, hogy Grönland státusza egyáltalán szóba került volna a megbeszéléseken.

Barroso Trumpot "nagy felforgatónak" nevezte, aki megítélése szerint gyakran keményebben lép fel szövetségeseivel szemben, mint geopolitikai riválisaival.

Az Európai Külkapcsolati Tanács novemberi felmérése aggasztó tendenciákat jelez: az európai válaszadók mindössze 16 százaléka véli úgy, hogy az Egyesült Államok közös értékrendet képviselő partner, szemben a 2024 elején mért 21 százalékkal. Még riasztóbb, hogy immár minden ötödik európai konkurensként vagy kifejezetten ellenségként tekint Washingtonra. Nagy-Britanniában még drámaibb a helyzet: a szövetségesként gondolkodók aránya egy év alatt 37 százalékról 25 százalékra esett vissza.

A védelempolitikában az európai döntéshozók felgyorsították az "európai szuverenitás" megvalósítását célzó kezdeményezéseiket. Barroso előrejelzése szerint, ha a NATO fennmarad, a jövőben egyre inkább európai dominanciájú védelmi struktúrává válhat, amelyben a kontinens csökkenti függőségét az amerikai katonai jelenléttől. A tavalyi hágai NATO-csúcson a résztvevő országok vállalták, hogy 2035-ig a hazai össztermékük 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítják.

Az egykori bizottsági elnök rámutatott, hogy az észak-atlanti szövetség az ukrajnai orosz agresszió kezdete óta jelentősen konszolidálódott. Svédország és Finnország csatlakozásával a NATO katonai értelemben is közelebb került az orosz határokhoz. Bár Barroso borúlátóan értékelte a jelenlegi viszonyokat, arra figyelmeztetett, hogy túl korai lenne a transzatlanti együttműködés végét vizionálni: meggyőződése szerint Washington továbbra is megkerülhetetlen szerepet tölt be az európai biztonság szavatolásában.