Brutális hidegbetörés csap le Magyarországra, aggasztó az oka: évtizedek óta nem láttunk ilyet

A Északi-sark fölött, a légkör egy olyan szeletében, amelyet ritkán veszünk észre, és még ritkábban értünk meg, éppen átalakulás zajlik. A következő 10 napban a sztratoszférában bekövetkező változások felborítják az időjárási mintázatokat, és megalapoznak egy hideg, havas decembert az északi félteke több részén - írja a CNN.

Ez akár az egyik legkorábbi jelentős poláris örvény-zavar is lehet a műholdas megfigyelések kezdete óta. A sztratoszférikus poláris örvényt úgy kell elképzelni, mint egy szélfalat, amely összetereli a rendkívül hideg sarkvidéki levegőt az Északi-sark felett. Ha ez a fal meggyengül, a hideg levegő dél felé áramlik - az USA kontinentális területeire, Európába és Ázsiába.

Jelenleg a levegő a sztratoszférában - a légkörben abban a rétegben, amely a „szokásos” időjárás fölött helyezkedik el - gyorsan és drámaian melegszik. Ezt a jelenséget hirtelen sztratoszférikus felmelegedésnek nevezik. De ez a hirtelen felmelegedés a magas légkörben semmi esetre sem meleget eredményez majd a felszínen. A poláris örvény szelei gyengülnek, sőt akár meg is fordulhatnak - mondta Amy H. Butler, a NOAA meteorológusa.

A tudósok még mindig próbálják megérteni, miért következnek be ezek a felmelegedési események – nem véletlenül: ezek idézhetik elő a legerősebb „poláris örvény” eredetű hidegbetöréseket.

A következő két hétben ezeket az átalakulásokat már Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában is érezni lehet, ahogy a poláris örvény meggyengül és dél felé bukdácsol, mint egy lelassuló, imbolygó pörgettyű.

A jelenség egyik szokatlan sajátossága az időzítése: ekkora mértékű hirtelen sztratoszférikus felmelegedés novemberben szinte példátlan - mondta Judah Cohen, az MIT kutató meteorológusa.

Még mindig nem biztos, hogy nagy téli hidegbetörés következik, de a tudósok a következő hetekben a szokásosnál hidegebb idő kialakulására figyelnek a közepes szélességeken - ahol a világ lakosságának többsége él. A poláris örvény zavarai után akár egy hónapnál is tovább tarthat, mire a rendszer helyreáll

- mondta Andrea Lopez Lang, a Wisconsin-Madison Egyetem meteorológusa. A legnehezebben megjósolható tényező az, hogy pontosan hová csap majd le az örvény jeges levegője - a hosszabb távú előrejelzések ezt még nem nagyon veszik figyelembe.

Aktívabb, eltolódó viharzónákra és több hidegbetörésre számíthatunk az északi félteke különböző régióiban

- tett hozzá. Butler és Lopez Lang szerint a poláris örvénnyel kapcsolatos megbízható előrejelzések a 7-10 napos időjárási prognózisokat is jelentősen javíthatják – ami fontos a döntéshozatal szempontjából.

„Bár a sztratoszférikus poláris örvény mérföldekkel felettünk van, kapcsolódik a felszíni időjáráshoz – ezek az összefüggések a légkör dinamikájával és termodinamikájával írhatók le” – mondta Lopez Lang. Például a korai téli poláris örvényzavarokat gyakran követte hidegebb, havasabb december az USA-ban.