A Kreml régi barátja is hátat fordított Putyinnak: egyre nagyobb bajban az orosz medve

A Sinopec, a PetroChina és a Zhenhua Oil leállította a tengeren szállított orosz olaj beszerzését az október 22-én bevezetett amerikai szankciók hatására. Kína, mint az orosz olaj legnagyobb importőre, 2025-ben napi átlagosan 2,1-2,3 millió hordó olajat vásárolt Oroszországtól, amelynek 60 százaléka, körülbelül 1,4 millió hordó tengeri úton érkezett.

Az iparági becslések szerint az állami cégek napi 250-500 ezer hordónyi olajat importáltak, míg a fennmaradó mennyiséget független finomítók vásárolták. A Sinopec kereskedő leányvállalata, a Unipec már a múlt héten felfüggesztette az orosz olaj vásárlását, miután az Egyesült Királyság október 15-én szankciókat jelentett be a két orosz vállalat ellen.

A kínai döntés időben egybeesik az indiai olajvállalatok hasonló lépésével, amelyek október 23-án közölték, hogy november 21-ig le kell zárniuk minden, a két orosz vállalathoz kötődő ügyletet. India jelenleg kőolajszükségletének 36 százalékát fedezi orosz forrásból, de várhatóan közel-keleti beszállítókkal fogja pótolni a kieső mennyiséget. Amennyiben az orosz kőolaj két legnagyobb vásárlója alternatív források után néz, az jelentősen felhajthatja a kőolaj világpiaci árát, amely csütörtökön egy nap alatt több mint 5 százalékot emelkedett.

Elemzők szerint kulcskérdés, hogy Donald Trump amerikai elnök milyen szigorral fogja betartatni a másodlagos szankciókat, amelyek azokat a pénzintézeteket sújtják, amelyeken keresztül az olajcégek kapcsolatban állnak az orosz vállalatokkal. A tartós olajár-emelkedés az amerikai fogyasztókat is érintené, ami politikai kockázatot jelenthet.

Ugyanakkor a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2025-re napi 2,3 millió hordós túltermelést jelez előre, ami 2026-ra 4 millió fölé nőhet. Ez a globális kereslet 4 százalékát teszi ki, ami rövidtávon mérsékelheti az áremelkedés hatását.