Csak ámítás, ami a Fehér Házban zajlik: kimondták az igazságot, ebből így sosem lesz béke

Az utóbbi időben a világ figyelme egyértelműen arra irányult, hogy sikerülhet-e áttörést elérni az orosz–ukrán béketárgyalásokon. Több mint három éve tart a háború, amely nemcsak Kelet-Európa stabilitását, hanem az egész világ biztonsági architektúráját megrengette. A nyugati fővárosokban egyre erősebb a vágy a rendezésre, ám a színfalak mögött olyan kemény politikai és katonai realitások húzódnak, amelyek továbbra is rendkívül valószínűtlenné teszik a gyors megállapodást.

Hétfőn Washingtonban, az amerikai elnöki rezidencián gyűltek össze európai vezetők Volodimir Zelenszkij társaságában. A találkozó után láthatóan sokan optimistán nyilatkoztak: Donald Trump kijelentette, hogy bízik egy kompromisszum megszületésében, sőt úgy fogalmazott, „kollektíven képesek lehetünk megállapodásra jutni.” A felszínen tehát kedvezőnek tűnik a diplomáciai hangulat, ám a valóság jóval összetettebb. Három olyan akadály is van, amely jelenleg szinte áthidalhatatlanná teszi a békefolyamatot.

A The Economist egy videóban elemezte azt, a hírek ellenére miért tűnik majdnem esélytelennek a béke a jelenlegi helyzetben.

1. A területi kérdés

Az egyik legnagyobb probléma a földterületek hovatartozása. Szivárgó hírek szerint a múlt heti alaszkai tárgyalásokon olyan forgatókönyv is felmerült, amely nemcsak az orosz megszállás alatt álló területek átengedését várná el Ukrajnától, hanem további, jelenleg Kijev kezén lévő részek feladását is. Ez politikailag teljesen elfogadhatatlan Zelenszkij számára.

A kelet-ukrajnai Donbász régióról van szó, amely katonai szempontból az ország egyik legfontosabb térsége. Itt találhatók a védelmi vonalak, erődítmények és kulcsfontosságú városok, amelyek megakadályozzák az orosz erők további előrenyomulását. Egy ilyen engedmény gyakorlatilag a jövőbeli ukrán védelem feladását jelentené – amit Zelenszkij még jelentős amerikai nyomás alatt sem vállalhat.

2. Biztonsági garanciák Ukrajna számára

A második akadály a biztonsági garanciák kérdése. Az Egyesült Államok jelezte, hogy nyitott lenne egy „5. cikkelyhez hasonló” kötelezettségvállalásra – utalva a NATO kollektív védelmi klauzulájára. Az európai szövetségesek azt szeretnék, ha egy európai katonai kontingens állomásozna Ukrajnában, amelynek hátterét amerikai erő biztosítaná.

Ám kérdéses, hogy Donald Trump hajlandó lenne-e valóban ilyen mélységű elköteleződésre. Ráadásul Moszkva egyértelművé tette: semmilyen nemzetközi katonai erőt – különösen európaiakat – nem hajlandó elfogadni Ukrajna területén. Ez az álláspont gyakorlatilag zátonyra futtatja az európai biztonsági javaslatokat.

3. Zelenszkij és Putyin találkozója

A harmadik kihívás magának a legfelsőbb szintű találkozónak a kérdése. Trump többször hangoztatta, hogy szeretne egy háromoldalú csúcstalálkozót, amelyen ő maga, Zelenszkij és Putyin is részt venne. Csakhogy ez aligha reális.

Vlagyimir Putyin régóta „illegitim vezetőnek” nevezi Zelenszkijt, és minden jel arra utal, hogy nem szívesen ülne le vele tárgyalni. Az ukrán elnök részéről pedig szintén óriási politikai kockázat lenne egy olyan találkozón megjelenni, ahol a világ szeme előtt egy asztalhoz kényszerülne azzal a férfival, aki országának feldarabolására és lerombolására törekedett.

Optimista hangulat, sziklaszilárd akadályok

Washingtonban tehát optimista a hangulat, és a nyugati vezetők nyilvánosan is igyekeznek fenntartani a béketárgyalások lendületét. Ám a realitás az, hogy a területi kérdések, a biztonsági garanciák és a politikai szimbolikával terhelt csúcstalálkozó lehetősége egyaránt olyan akadályt jelent, amelyet a felek rövid távon nem tudnak leküzdeni.

A háború immár több mint három éve tart, és a végső rendezéshez vezető út továbbra is hosszú, bizonytalan és tele van buktatókkal. Az amerikai optimizmus mögött tehát egyelőre nem körvonalazódik valódi, megvalósítható kompromisszum.