Újabb pénzosztást jelentett be Nagy Márton: 100 milliárd forintot különítettek el rá

Szerdán háttérbeszélgetést is tartottak a csomagról. A Portfolio beszámolója szerint Nagy Márton elmondta, a kormány ezzel az eszköztárral segítené az éttermeket az idei minimálbér-emelés kigazdálkodásában. A miniszter arra is utalt, hogy a tavaszi parlamenti választások időzítése szintén szerepet játszott a döntésben. Az 5+1 pontból álló terv több, a működést és a foglalkoztatást érintő könnyítést tartalmaz.

• Január 1-től az éttermi fogyasztáshoz kapcsolódó reprezentáció adómentessé válhat a vállalkozás árbevételének 1 százalékáig, legfeljebb évi 100 millió forintig. Jelenleg az ilyen költéseket 33 százalékos adó terheli, amely az árbevétel 1 százalékáig megszűnne.
• Február 1-jétől az éttermi vendéglátással összefüggő szolgáltatásoknál a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke 4 százalékról 2 százalékra csökkenne.
• Februártól a felszolgálási díj adózási szabályait is kiterjesztenék. Ennek eredményeként az éttermek árbevételük legfeljebb 20 százalékát kezelhetnék felszolgálási díjként. A Portfolio szerint, ha ebből az összegből bért fizetnek, akkor azt nem terheli személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó, csak a 18,5 százalékos járulék. A kormány várakozása szerint ez akkor is lehetővé teszi a kedvezményes adózású jövedelem kifizetését, ha a vendégek felé nem számolnak fel külön felszolgálási díjat, ami érdemi fehérítő hatással járhat.
• Január 26-tól elérhetővé válik egy új, kedvezményes hitel a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpontnál. A konstrukció legfeljebb 10 millió forintos összegű, kombinált eszköz, és a feltételek teljesülése esetén a hitel felét nem kell visszafizetni.

A csomag része egy Vendéglátó Kisokos is, ennek részleteit egyelőre nem ismertették. Emellett a szektor papírmentesítését is tervezik. Ez a Portfolio szerint azt is jelentheti, hogy 2027. január 1-jétől megszűnnének a papíralapú számlák.

Nagy Márton szerint az intézkedések együttesen évente körülbelül 95–127 milliárd forintos költséget jelenthetnek az államháztartás számára. A miniszter korábban is jelezte, hogy szükség lehet az éttermek célzott támogatására, mivel a hazai vendéglátás forgalma évek óta nem mutat érdemi növekedést. Bár a bevételek emelkedtek, ezt döntően az áremelések és az általános inflációt meghaladó éttermi drágulás okozta, nem pedig a vendégszám vagy az egy főre jutó fogyasztás bővülése.