Bár a beépített oltórendszer azonnal működésbe lépett, biztonsági okokból mintegy kilencven embernek kellett ideiglenesen elhagynia az épületet.
Így verik át saját magukat a boltokban a magyarok: az árstopban bíznak, pedig van nagyobb baj is
Miközben a világon több százmillió ember éhezik, évente mégis több mint egymilliárd tonna élelmiszert dobunk a kukába. Legtöbbször a felhalmozott készételetek, pékáruk, a zöldséget és gyümölcsök végzik így, de egy sor más élelmiszer is erre a sorsra jut. A pazarlás szinte a világ minden országában megfigyelhető, ugyanakkor azért vannak e tekintetben jó példák is, és összességében Magyarország is jó úton jár. Lássuk is a részleteket!
„Rengeteg erőforrást használunk fel olyan ételek előállítására, szállítására, feldolgozására és csomagolására, amelyekre végül nincs szükségünk. Az el sem fogyasztott ételhulladékok a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 8–10 százalékáért felelnek” – áll a Holdblog egy korábbi Facebook-bejegyzésében. A tőzsdei és befektetési portál megjegyzi, az élelmiszerhulladék nemcsak gazdasági pazarlás, hanem klímakárosító tényező is: amennyiben országként mérnénk, a világ negyedik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátója lenne – közvetlenül Kína, az USA és India után. Ez önmagában elegendő ok lenne ahhoz, hogy komolyan vegyük a globális élelmiszerpazarlás kérdését, ám a számok megrázók. „Napi szinten – még bő fél kilogrammos koszttal kalkulálva is – több milliárd adagot dobunk ki” – áll a bejegyzésben.
A Föld minden éhezője jól lakhatna, ha visszafognánk magunkat
Az élelmiszerpazarlás valóban napjaink egyik legsúlyosabb társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági problémája. „A legóvatosabb becslések szerint is elpocsékoljuk a bolygón megtermelt ételek egynegyedét, miközben 700 millió ember éhezik a Földön napi szinten” – vázolta a helyzetet a Pénzcentrumnak a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. Az élelmiszermentő szervezet szerint az említett veszteségek visszafogásával viszont akár az összes éhezőt el lehetne látni. Ezen felül az Élelmiszerbank rávilágított arra is, hogy a pazarlás a környezetet is rombolja – ugyanis amikor az ételt kidobjuk, az előállításába fektetett emberi munka is értelmét veszti.
Csakúgy, mint a rengeteg víz, amivel a növényeket locsoltuk vagy a később bennünket hússal ellátó, ám még élő állatot itattuk. De elképesztő mennyiségű üzemanyag is kárba vész, ami a termelés gépeihez, az élelmiszerek feldolgozóüzemekbe, nagy- és kiskereskedőkhöz, valamint az otthonunkba szállításhoz szükséges. Mindezen felül rengeteg hűtési és fűtési energia is oda lesz a feldolgozás, kereskedelem és a vendéglátás során.
Az élelmiszerveszteség tehát mindezek által nagymértékben hozzájárul a klímakatasztrófához
– közölte a szervezet.
S hogy a világ milyen élelmiszereket pazarol leginkább? Nos, a háztartásokban a készételek, a pékáru, a zöldségek és gyümölcsök, illetve a tejtermékek teszik ki a pazarlás több mint 80 százalékát. A veszteségek okai között pedig egyértelműen a figyelmetlenség bukkan fel: a „megfeledkeztem róla, és megromlott”, a „túl sokat vásároltunk és megromlott” vagy a „túl sokat szedtem a tányéromra”. Ám emellett olyan kifogások is megjelennek az ételeket kidobók körében, mint a „konyhai baleset történt: odaégett az étel” vagy a „túl nagy volt a kiszerelés, és megmaradt a doboz alján”.
Hiába az egekbe szökő élelmiszerárak, évi több százezer tonna kaját dobunk a szemétbe
A globális adatok után pedig kanyarodjunk át a magyar helyzetre, hiszen probléma hazánkban is akad bőven az élelmiszerpazarlás terén! Ám mielőtt a konkrét adatokat közölnénk, azelőtt gyorsan vessünk egy pillantást a pazarlást leginkább befolyásoló, az elmúlt időszakban mért élelmiszerinfláció mértékére. Amiről joggal gondolhatjuk úgy, hogy ha valami, akkor a magas ár aztán rá tudja kényszeríteni az embert arra, hogy jobban megbecsülje a tányérjára kerülő ételeket. Nos, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén szeptemberben 4,7 százalékkal volt magasabb az élelmiszerinflácó a 2024. azonos időszakihoz viszonyítva.
A csokoládé, kakaó ára 19,2, a tojásé 18,2, a kávéé 17,6, az édesipari lisztesárué 13,1, a gyümölcs-, zöldségléé 11,9, a büféáruké 9,5 százalékkal nőtt. Az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) 9,2, az étolajé, valamint a házon kívüli étkezésé 8,4-8,4 százalékkal volt magasabb. A termékcsoporton belül a margarin ára 29,0, a liszté 12,0, a tejtermékeké 8,4, a cukoré 8,2, a párizsi, kolbászé 7,7, a tejé 7,4, a sertéshúsé 4,5 százalékkal mérséklődött.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
De ezekből az adatokból valóban az következik, hogy a magyarok kevésbé pazarolnak? „A Nébih 2016 óta követi nyomon az élelmiszerhulladékok mennyiségét a magyar háztartásokban. A legfrissebb eredmények (2024.) alapján fejenként átlagosan 59,7 kg élelmiszerhulladékot termelünk a háztartásunkban egy év során, amely a teljes lakosságra vetítve 570 ezer tonna. Az összes élelmiszerhulladéknak a 36 százaléka elkerülhető, vagyis a tiszta pazarlást odafigyeléssel és előre tervezéssel akár 0-ra csökkenthetnénk” – szögezte le a Pénzcentrumnak a magyar élelmiszerhatóság, a Nébih. Szerintük egy magyar ember a háztartásában 21,5 kg élelmiszert pazarol évente, amely a teljes lakosságra vetítve évi 205 ezer tonna pazarlást jelent.
Érdekesség, hogy bár az adatok sokkolók, a Nébih által nyilvántartott hosszú távú trend mégis kedvező: 2016-hoz képest 35 százalékkal csökkent a pazarlás mértéke hazánkban, ami jelentős előrelépést jelent a lakossági tudatosság terén. A pazarlás visszafogásának szempontjából a legkedvezőbb év a 2021-es volt, amikor a Covid–19 járvány hatásai egyértelműen érezhetők voltak: sokan több időt töltöttek otthon, gyakrabban főztek maguknak, és tudatosabban gazdálkodtak az élelmiszerekkel. Ennek eredményeként az elkerülhető élelmiszerhulladék mennyisége csökkent, míg a nem elkerülhető hulladék (például zöldséghéj, tojáshéj, csont, kávézacc) megnőtt, hiszen több étel készült otthon.
Az élelmiszerhatóságnál egyébként rákérdeztünk arra is, hogy ők mit látnak, a pazarlás mértéke és az általános életszínvonal összefüggnek-e? Ezzel kapcsolatban leszögezték: a hazai és nemzetközi kutatások egyértelműen rámutatnak, hogy a két terület között összefüggés fedezhető fel, de nem egyszerű ok-okozati viszonyról van szó. A jobb módú háztartások ugyanis jellemzően többet pazarolnak, míg az idősebbek, a nők, illetve azok, akik valamilyen élelmiszer-termelési tevékenységet is folytatnak, jóval tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel. Ezzel szemben a kisgyermekes családok körében az élelmiszerhulladék mennyisége meghaladja az átlagot, részben az időhiány és a tervezési nehézségek miatt.
Vannak bezzegországok, de azért a magyarok is jó úton járnak
Jó hír azonban, hogyha minden jól megy, akkor a következő évektől egyre kevesebb élelmiszerhulladékkal számolhatunk, az élelmiszerpazarlás visszaszorítása ugyanis 2025-ben uniós szintű célkitűzéssé vált. Eszerint a tagállamoknak 2030-ra együttesen legalább 10 százalékkal szükséges csökkenteniük a feldolgozás és gyártás területén keletkező, míg 30 százalékkal a háztartásokban és a vendéglátásban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét a 2021–2023-as időszak átlagához képest. „Ez a cél a tagállamok számára iránytűként szolgál, és egyre több országban nemzeti programok formájában is megjelenik” – hívta fel a figyelmet a Nébih. Hozzátették, a tagállamok közül több ország már most is kiemelkedő eredményeket ért el:
- Hollandia több mint egy évtizede hároméves ciklusokban méri a háztartási élelmiszerhulladékot, és 2010 és 2019 között 29 százalékos csökkenést ért el a „Food Waste Free United” nemzeti programnak köszönhetően;
- Svédország 2012 óta méri az élelmiszerhulladék szintjét, ami alatt 2025-re 20 százalékos, 2030-ra 50 százalékos csökkentést tűzött ki célul;
- Németországban a Munchoz hasonló „Too Good To Go” kezdeményezés vált országos sikerré.
A Magyar Élelmiszerbank mindeközben arról számolt be, hogy bár a jelenlegi adatok nem túl kedvezőek, azért büszkék lehetünk a magyar innovációra is, hiszen sehol nem mentenek annyi melegételt a kontinensen, mint nálunk. „A Magyar Élelmiszerbank több mint 600 ezer adag melegételt mentett meg az elmúlt két évben céges rendezvényekről, iskolai menzákról és szállodákból, kisebb éttermekből” – közölték.
-
Vállalat-finanszírozás fedezettel: hogyan javítja a kondíciókat a Start Garancia kezessége?
Limbach Attilát, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük,hogy miért érdemes ma egy vállalatnak kezességet kérnie és minek kell ehhez megfelelnie?
-
Az innovációs fődíjat a Gránit Bank nyerte a Mastercard „Az év bankja” versenyén (x)
A Gránit Bankot választotta az Innovation szegmens legjobbjának a szakmai zsűri a Mastercard „Az év bankja 2025” versenyén
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







