Kiakadtak a magyar boltok: felesleges az árrésstop, még ront is a vásárlók helyzetén

Az élelmiszerek áremelkedése hosszú hónapok óta először lefelé húzza a fogyasztói árindexet, de az adat így is az MNB célsávja fölött maradt - erről adott ki közleményt az Országos Kereskedelmi Szövetség, reagálva a ma reggel megjelent friss inflációs adatokra.

Kozák Tamás főtitkár úgy fogalmaz, hogy bár valóban nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a beszállítói árak folyamatos emelkedése így is súlyos helyzetet teremt.

Ez világosan mutatja, hogy az árrésstop felesleges, és nemcsak az élelmiszer árakkal van probléma, hanem általában a beszállítói árak emelkedésével. A problémák forrását nem a kiskereskedelemben kellene keresni, hanem a termelők, feldolgozók és gyártók költségeiben. Ezeknek a költségelemeknek a növekedése nem kis részben olyan tényezőknek a hatása, amikre a kormánynak direkt vagy közvetett hatása van

– véli Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Egy héttel ezelőtt a főtitkár a Pénzcentrumra írt cikket, amit itt olvashatsz el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Kereskedelmi Szövetség: 100 forint eladáson 40 fillért buknak a boltok, tarthatatlan a helyzet

Mínusz 0,40 forint, azaz 40 fillér veszteség. Ennyi adózott eredmény maradt minden 100 forint értékesítésből a hat legnagyobb kiskereskedelmi lánc összesített mérlegében 2024-ben.

A direkt áremelő hatású intézkedések közül a legújabb az hulladékgazdálkodási termékdíjak (EPR-díjak) váratlan, előre nem egyeztetett, de számos termékkörben brutális emelése volt szeptember végén. Ezek a díjak a beszállítói árak részét képezik, így átgyűrűznek a rendszeren, és a fogyasztói árakban csapódnak le.

Az EPR díjak mostani emelés miatt a következő hónapokban várhatóan többek között emelkedik az élelmiszereknél az étolaj és számos üveges termék ára, ezen felül a nem élelmiszer jellegű árucsoportban a lakberendezési termékek árai is. (A fa bútorok díjtétele háromszorosára, a textil csomagolásé és a papíré 2,2-szeresére emelkedett.)

A kiskereskedelmi forgalom messze a lehetőségek alatt emelkedik, mert az összeségében alacsony fogyasztói bizalom visszafogja a fogyasztás gyorsabb ütemű növekedését. Ehhez képest a hulladékgazdálkodási díjak emelése úgy zúdul rá a kereskedelemre, hogy ahhoz semmilyen, a hulladékgazdálkodást, a fenntarthatóságot javító intézkedés, de még csak ezek ígérete sem társul (sőt a palack visszaváltási tevékenységért kapott díjak csökkennek). Az OKSZ változatlanul azt kéri a kormányzattól, hogy a termelők, gyártók, a feldolgozók és a kereskedők bevonásával folytasson egyeztetéseket az árak alakulását meghatározó gazdaságpolitikai intézkedésekről, és ebben szenteljünk külön figyelmet a beszállítói költségeket emelő adóknak és hatósági intézkedéseknek is

– mondja Kozák Tamás.