Kész, vége! Pár éven belül eltűnhet a pálinka a hazai boltok polcairól

A „milyen helyzetben van a magyar pálinkatermelés és fogyasztás?” kérdésre Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke lakonikus választ ad: „katasztrofális”. A problémát felsorolását az alapanyagoktól kezdi: „Tavasszal nagyon komoly fagykár ért több gyümölcsöt is: országosan az őszi- és a kajszibarack 80-90%-a elfagyott és volt olyan ültetvény, ahol az irsai szőlőfajta 100%-a károsodott. Emiatt az egyébként is drága gyümölcsárak az egekbe lőttek. Ez a most készülő pálinkákra lesz negatív hatással, hiszen a termelők ezt nem tudják realizálni az árakban. Több főzde ezért az idén nem is vásárolt alapanyagot, megpróbálja az előző években készített pálinkákkal „kihúzni” a szezont.”

Barabás Attila a Győri Likőrgyár vezérigazgatója, a Pálinka Nemzeti Tanács tagja, a Magyar Pálinka Lovagrend Nagymestere árnyalja a képet, Ő már két teljes gyümölcs-átstrukturálást élt meg, amikor egy, vagy több gyümölcs szinte teljesen eltűnt a piacról.

Az egyik fajsúlyos piaci szereplő, Beliczay Zsolt a Zimek Pálinka Manufaktúra ügyvezetője. Ők 2005 óta működnek Zamárdiban.  Számos elismerésük közül kiemelkedik a háromszor elnyert „Év Pálinkafőzdéje” és a két alkalommal nemzetgyőztes díj a nemzetközi Destillata párlatversenyen. Konkrét adatokkal szolgál a gyümölcsár-robbanásról: az öt éve kilóként 70 forintos szilva most 300 forint, a 180-200 forintos sárgabarack 5-600-ra emelkedett. A tavaly 240-260 forintos cigánymeggy kilója ma 800 forint. És mindezekből a főzőüstből ugyanannyi pálinka jön ki. 

A magán- és zugfőzők által támasztott konkurencia kapcsán mindhárom szakemberből ömlik a szó. Már az alapanyagvásárlásnál meg kell harcolniuk velük, közülük ugyanis sokan számla nélkül vásárolnak a termelőktől.

Mint Barabás Attila mondja, a pálinka az a termék Magyarországon, ahol a teljes gyümölcspárlat fogyasztás csupán 5%-át adják az adózott pálinkák, míg a többi 95%-ot a bér- magán- és zugfőzdék teszik ki. Ez számokra lefordítva azt jelenti, hogy míg a kb. 150 kereskedelmi főzde éves termelése 570-580 ezer hektoliterfok, a bérfőzésé 4,5 millió, a magán és zugfőzésé pedig 8-10 millió. A magánfőzés adja legolcsóbb alkoholfogyasztási lehetőséget Magyarországon. Hivatalosan 23 ezer magánfőzde van bejelentve, de a valóság ennek 4-5-szöröse lehet.

Ezt a szegmenst 2010-ben tette lehetővé a kormányzat. A szakma mindezt akkor egy 15 perces tájékoztatás keretében tudta meg a Pénzügyminisztériumban. Nonszensznek tartja, hogy a törvényi előírás szerint egy háztartás évente legálisan 86 liter párlatot főzhet, amit csak a család fogyaszthat el. Viszont a hazai fogyasztási statisztika szerint ez a mennyiség 22-24 ember éves adagja. Vagyis ez egy kiskapu a zugeladás felé. A magán és zugfőzdéknek kialakultak a kvázi kereskedelmi csatornái is, a szomszédok, barátok, ismerősök komoly felvevőpiacot jelentenek. A zárjegy nélküli párlatpiac tehát olyan, mintha – a cigarettából vett hasonlattal - otthon mindenki legálisan gyárthatna és árulhatna cigarettát.

A Pálinkatanács elnöke szerint semmiképpen nem szeretnék, ha a hatóságok zaklatnák a magánfőzőket, de szerinte is egymásba folyik két szegmens. Aki – akár otthon – árul, az zugfőző. Az ellenőrzés pedig – enyhén szólva – nem áll a helyzet magaslatán. Egyelőre nem tudták meggyőzni az illetékeseket, hogy az ellenőrzés az önkormányzatoktól (akiknek se szakértelmük, se kapacitásuk nincs erre) kerüljön át a NAV-hoz.

Szintén komoly sérelemnek élik meg, hogy a legális szereplők élete rendkívül túlszabályozott, míg a szürkezóna alulszabályozott. 2025-től a kormány döntése értelmében a jövedéki adó – amely már ma is másfélszerese az EU által meghatározott értéknek - inflációkövető lett. Ez tovább emeli a cégek terheit és így az árakat. A főzdék már most tudják, hogy jövőre további 5,5%-al emelkedik ez az adónem. Emellett új adók is megjelentek, mint az EKR (a régi termékdíj), a kötelező üvegvisszaváltási díj.

Beliczay Zsolt szerint nem lehet eltekinteni a munkaerő költségek, az üvegárak és az energia drasztikus növekedésétől sem.  

A „hogy alakul a fogyasztás” kérdéskörre szintén pesszimista válaszokat kapunk. Mint Barabás Attila mondja: „A COVID alatt – nem csak Magyarországon - megnőtt az alkoholfogyasztás, azóta ennek a visszakompenzálása zajlik. A hazai pálinkafogyasztás 2002-2004-től született újjá, ekkor volt egy nagy bumm. Érdekes módon ezt többek között a fesztiválozó hölgyek robbantották be. Míg régen egy pálinkát fogyasztó nő ritka – nem feltétlenül pozitív – jelenség volt, ekkortól a tiszta gyümölcsitalt elegáns pohárban elfogyasztó hölgy divattá vált. Sajnos ez elmúlt, 2018-19 óta a felére esett vissza az adózott pálinka fogyasztás. Ennek oka a vendéglátás zsugorodása is. A fiataloknál csökken az erős alkoholtartalmú italok aránya és nő a csökkentett alkoholtartalmúaké, mint a cider, vagy a koktél.”

Nagyon erős lett az alkoholmentes szegmens is. Mihályi László szerint világtrend az alkoholfogyasztás csökkenése: a fiatalok egészségesebben élnek, a körükben hódítanak az alkoholmentes koktélok, italok. Kapható alkoholmentes gin is, ami szerinte teljes fogalomzavar. Sőt tőle már megkérdezték, hogy mikor jön az alkoholmentes pálinka… A Pálinka Nemzeti Tanács adatai szerint az idei évben a teljes hazai szeszesital eladás 10-11%-al esett vissza a tavalyi évhez képest. Ezen belül a pálinkafogyasztás még drasztikusabb, 14 %-os mínuszban van. Évente 4-5 legális főzde zár be, de – mint Beliczay Zsolt mondja – ezzel még nem érték el a gödör alját.

Nem véletlen, hogy kizárólag pálinkafőzésből nem tud megélni egy legális főzde sem. A Zimeknél például a pálinka mellett a közelmúltban gint, vodkát és dobozos gintonikot, valamint vodkaszódát is gyártanak.  „ A dobozos gintonic ötletét a feleségem adta a Covid közepén, ugyanis kellett valami teljesen más a pálinka mellett.” - mondja Beliczay Zsolt. Meglátása szerint a jó minőségű, magas árazású, prémium pálinka egyértelműen luxustermék lett, a városi felső réteg kiváltsága. Az éttermek is kevesebbet rendelnek és adnak el, mert jóval drágább (ezért kevesebb forgalmat generál), mint a gin, vagy a whiskey. 

Európai Uniós támogatás nincs. Hazai pályázatot 2024-ben, előtte pedig utoljára 2021-ben írtak ki, ahol a pálinkafőzdék is elindulhattak kapacitásbővítés, fejlesztés irányába. Azóta nem érkezik kormányzati segítség, a Pálinka Nemzeti Tanács lobbiereje sehol sincs - mondjuk - a borágazatéhoz képest. 

A szakértők attól tartanak, hogy ha a fent említett okok miatt a negatív trend folytatódik, akkor akár pár éven belül eltűnhet a magas minőségű pálinka a hazai polcokról.

Mihályi László szerint kiút lehetne a külföldi piacokra való betörés, de a pálinka sokszínűsége – amely a szépségét adja- egyben hátránya is a különböző ízek miatt. Míg egy gin, vagy whiskey gabonából készül mindig azonos minőségben, addig, csak szilvapálinkát - akár - 8-15 féle szilvából főznek, azt esetleg érlelhetik, vagy ágyazhatják is. Ezt a sokféleséget a külföldiek nem értik.  A termelésbe emellett „természetesen” drasztikusan beleszól az időjárás is.  

Barabás Attila megerősíti az elmondottakat. Az export a legkiemelkedőbb időszakban (3-4 éve) a pálinkatermelés 5%-a volt, ma 3%-a. Ez elsősorban a környező országok magyarlakta területeire megy. A pálinka külföldön is prémium kategóriás termék, hiszen a gyümölcs alapanyag – a tequila mellett – a legdrágább. És míg az utóbbi világpiaci bevezetését a mexikói kormány mindenre kiterjedő, hosszú távú stratégiával segítette, nálunk ennek a nyoma sem látszik. Szintén probléma, hogy nincs „vezértermékünk”, a pálinka ezerarcú ital. Hiszen - az előbb említett időjárási kitettség miatt is - ha kinevezzük például a barackpálinkát vezérterméknek, de egy adott évben elfagy a baracktermés, akkor az eltűnik a polcokról.

A hozzánk érkező külföldi vendégeknek szinte kötelező a pálinkakóstolás, de a Zimek ügyvezetője szerint kevés helyen találkozhatnak jó minőségű párlattal. Márpedig, ha nem azt kóstolják, akkor nagy eséllyel többször nem is tesznek próbát.  Mihályi úr szerint az sem segíti a fogyasztás bővülését, ha egy fiatal, aki most ismerkedik a pálinkával, nem egy jó minőségű italba fut bele a palackjaink esetleges illegális utántöltése miatt. Kétszer. Ezért harmadszor már nem fog kérni belőle és később nem fog érte nyúlni a boltok polcain sem.