Így fosztották meg a magyar nyugdíjasokat a mindennapi zsemléjüktől: ez már több a soknál

A hét elején mi is beszámoltunk róla, hogy októberben az elemzők által várt 3,5% helyett mindössze 3,2%-ra gyorsult az infláció Magyarországon. A pénzromlás mértéke tehát végülis lassabb volt, mint amire számítani lehetett, ám ez még mindig meghaladja a szeptemberben mért 3,0%-ot. További negatívum, hogy az élelmiszerek árindexe ennél nagyobb mértékben növekedett – ez már szeptemberben is magasabb, 3,7%-os volt, míg októberben már 4,5%. Utoljára 2023 decemberében láttunk ennél magasabb számot – akkor 4,8% volt az élelmiszerek árindexe.

Ugyanakkor a nyugdíjasok árindexe nem mozdult – ez szeptemberhez hasonlóan októberben is 3,2% volt a KSH adatai szerint.

Októberben egyébként a nyugdíjasok árindexe volt az egyedüli, amely nem változott szeptemberhez viszonyítva – az összes többi lakossági réteg esetében 0,1-0,2 százalékpontos emelkedés volt megfigyelhető:

• nyugdíjasok: 3,2% → 3,2%,
• alacsony jövedelmű háztartások: 3,1% → 3,3%,
• a közepes jövedelmű háztartások: 2,8% → 3,0%,
• a három és több gyerekes háztartások: 3,1% → 3,4%,
• magas jövedelmű háztartások: 3,5% → 3,7%.

Mire futotta az októberi nyugdíjból?

A KSH legfrissebb, szeptemberre vonatkozó adatai szerint 233 526 forint az öregségi nyugdíj átlagos összege, így most mi is ebből, illetve az októberi élelmiszerárakból számítottuk ki, hogy a múlt hónapban hány kiló/darab/liter terméket tudtunk volna megvásárolni az általunk kiválasztott tíz termékből.

Kezdjük a zsemlével – a pékipari terméknek hónapok óta változatlanul 66 forint a darabára, így az átlagnyugdíj összegének enyhe emelkedése következtében nőtt a termékből megvásárolható mennyiség. Míg szeptemberben 3 533, addig októberben már 3 538 darab megvásárlása lett volna lehetséges a nyugdíj teljes összegéből. Tojásból azonban kevesebbre futotta volna, annak darabára ugyanis 73-ról 74 forintra emelkedett, így a megvásárolható mennyiség 3 194-ről 3 156-ra csökkent.

A 2,8%-os pasztőrözött tej átlagára is emelkedett, méghozzá a szeptemberi literenként 476 forintról 483 forintra. A megvásárolható mennyiség ezáltal 7 literrel lett kevesebb októberben (490 → 483 liter). Jobb a helyzet a párizsi felvágott esetében, aminek kilónkénti átlagára 2 680-ról 2 660 forintra mérséklődött. Ez a megvásárolható mennyiségen persze csak kevésbé látszódott meg – a szeptemberi 87 kilóval szemben októberben 88 kilóra futotta volna ebből a termékből.

A burgonya esetében viszont áremelkedés volt tapasztalható (372 forint/kg → 386 forint/kg), így 627-ről 605 kilóra csökkent a megvásárolható mennyiség. Az alma átlagára 598 forint/kg-ról 587 forint/kg-ra mérséklődött, így a megvásárolható mennyiség októberben már 398 kiló volt a korábbi 390 kilóval szemben.

A liszt kilónkénti átlagára 10 forinttal emelkedett (264 forint/kg → 274 forint/kg), így a megvásárolható mennyiség 883-ról 852 kilóra csökkent. A kristálycukor ára azonban enyhe csökkenést mutatott (409 forint/kg → 406 forint/kg), a szeptemberi 570 kilóval szemben októberben már 575 kilót tudott volna megvásárolni egy átlagos nyugdíjas.

A sertéscomb viszont drágább lett, elérve a 2 000 forintos átlagárat (1 980 forint/kg → 2 000 forint/kg). A megvásárolható mennyiség így 117 kiló lett a korábbi 118-cal szemben. Csirkéből viszont többre futotta volna, mint korábban – a bontott csirke kilónkénti átlagára 1 360-ról 1 350 forintra csökkent, így a megvásárolható mennyiség 171-ről 173 kilóra emelkedett.

A termékek feléből többre, feléből kevesebbre futotta volna

A megvizsgált tíz termék feléből (zsemle, párizsi, alma, kristálycukor, bontott csirke) tehát többet, a másik feléből (tojás, tej, burgonya, liszt, sertéshús) pedig kevesebbre futotta októberben, mint szeptemberben.

Változatlanul elmondható, hogy az idei év eddig eltelt részében a termékek többségénél magasabb volt a havonta megvásárolható átlagmennyiség, mint 2023-ban. Ezek alapján tehát úgy tűnik, hogy idén jobban meg lehet élni az átlagos öregségi nyugdíjból, mint tavaly.

Ugyanakkor olyan termékek is akadnak, melyekből tavaly tudtunk volna többet megvásárolni – almából tavaly 459 kiló volt a havonta megvásárolható átlagmennyiség, idén azonban 458 kiló. Kristálycukorból is tavaly futotta többre – az akkori 749 kiló/hónappal szemben mostanra már csak 669 kilót tudnánk megvásárolni havonta. A sertéshúsnál is hasonló a helyzet – az idei átlag egyelőre 133 kiló/hó, szemben a tavalyi 137 kg/hóval.

Összességében pozitív a kép, amennyiben a jelenlegi adatokat a referenciaévnek használt 2016. évi adatokkal vetjük össze – ebben az esetben változatlanul azt láthatjuk, hogy a termékek többségéből akár lényegesen többet tudnánk megvásárolni idén, mint 8 évvel ezelőtt.

Ez azonban nem mindegyik termékre igaz – zsemléből például a 2016-os mennyiségnek mindössze 60,5%-ára futná jelenleg az öregségi nyugdíj átlagösszegéből. A másik ilyen termék a burgonya, amiből a 2016-os mennyiségnek mindössze a 90,8%-át tudnánk ma hazavinni a boltból.

A másik nyolc vizsgált terméknél azonban még mindig emelkedés tapasztalható, ráadásul egy-egy esetben nem is jelentéktelen. Lisztből például a 2016-os mennyiség 144%-ára futná az idén, míg kristálycukorból a 137,1%-ára.

Összességében tehát elmondható, hogy az általunk kiválasztott termékek többségéből 2024-ben akár jóval többet lehet megvásárolni, mint amennyit 8 évvel ezelőtt lehetett.