31 °C Budapest
Ennyivel vágta meg a nyugdíjasokat 2020: nagyobb volt a drágulás, mint az emelés

Ennyivel vágta meg a nyugdíjasokat 2020: nagyobb volt a drágulás, mint az emelés

2021. január 15. 11:01

A 2020-as év után már senki sem mondhatja: csak nosztalgikus panaszkodás, hogy régen minden mennyivel olcsóbb volt. A drasztikus élelmiszerár-emelkedéseket hétről hétre lehet érezni az egyre vékonyodó pénztárcákon. Akik pedig sokszorosan ki vannak téve a drágulásnak, azok a nyugdíjasok: ma bizony kevesebbet ér a nyugdíj, mint 5 vagy 10 évvel ezelőtt. Igaz, hogy amikor még 20 forint alatt volt mindenhol a zsemle ára, akkor a havi nyugellátás összege is kevesebb volt, viszont ha az adott év átlagárainak és átlagos nyugdíjösszegeknek arányát vetjük össze, látható, hogy bizony kevesebbet ér a nyugdíj zsemlében vagy párizsiben számolva. A Pénzcentrum tíz alapvető élelmiszer átlagárán keresztül demonstrálja, hogy mennyivel ért többet a nyugdíj régen, vagy akár a járvány előtt mennyivel többre volt elég ugyanaz az összeg, mint most.

A járvány nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági hatásai is hamar megmutatkoztak: rengetegen váltak szinte azonnal munkanélkülivé és az élelmiszerárak is hamarosan az egekbe szöktek. Az áremelkedésnek, úgy tűnt, sosem lesz vége, azonban ahogy közeledtünk az év vége felé, a drágulás lassulni kezdett. Az árak stagnálása viszont nem azt jelenti, hogy kevesebbet költhetünk a boltban, maximum az előző hónaphoz képest, mert a járványt megelőző árakhoz viszonyítva még mindig az látszik, hogy jelentősen olcsóbb volt a bevásárlás szűk egy éve.

Először júniusban látszott megtorpanni az élelmiszerárak emelkedése, ezt viszont július és augusztus folyamán további drágulás követte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiszerint. Így nyáron is összességében többet kellett fizetni az élelmiszerekért - hiába csökkent jelentősen az idényáras termékek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára. Áprilisban a fogyasztói árak összességében az élelmiszerekkel együtt éves szinten 2,4 százalékot, májusban 2,2 százalékot, júniusban 2,9 százalékot, júliusban már 3,8 százalékot(!), augusztusban 3,9 százalékot emelkedtek. Szeptemberben az infláció végre nem emelkedett tovább: 3,4 százalékos volt, októberben pedig a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,0 százalékra lassult - bár ez még mindig magasabb, mint tavasszal. Novemberben pedig a fogyasztói árak drágulásának üteme 2,7 százalékra kúszott vissza, és ez az érték maradt decemberben is. Az éves drágulás mértéke így összességében 3,3 százalék volt.

Azonban, ha az élelmiszerek árát külön vizsgáljuk például a csökkent árú üzemanyagoktól vagy az ingyenes parkolástól, akkor azt látjuk: sokkal nagyobb volt a drágulás ősszel. Idén szeptemberben a fogyasztói árak 3,4 százalékos éves növekedésén belül az élelmiszerek ára 7,3 százalékkal nőtt egy év alatt, októberre ez valamivel mérséklődött 6,5 százalékkal fizettünk többet a közértben, novemberben pedig 6,2 százalék volt az élelmiszerek éves drágulása. Decemberre ez mérséklődött 4,9 százalékra. A élelmiszereken belül is

az idényáras élelmiszerek ára 11,8, a cukoré 11,7, a munkahelyi étkezésé 10,2, a párizsi, kolbászé 7,8, a liszté 6,8%-kal emelkedett.

Egy hónap alatt, amikor szeptemberről októberre még 0,2 százakkal emelkedtek, és októberről novemberre átlagosan 0,2 százalékkal mérséklődtek az árak, novemberről decemberre ismét emelkedtek: 0,3 százalékkal. Ezen belül az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal csökkent, ezen belül a párizsi, kolbász 2,0, az idényáras élelmiszerek 1,6, a baromfihús 1,3, a tej 0,7 százalékkal kevesebbe, az étolaj 2,0, a cukor 1,5 százalékkal többe kerül.

A nyugdíjasok az árdrágulás nagy vesztesei

Az, hogy az élelmiszerek drágulása mennyiben érint egyes társadalmi csoportokat, annak függvénye, hogy jellemzően milyen termékeket vesznek és milyen mennyiségekben. Ez alapján a magyar nyugdíjasok sokkal árérzékenyebbek, mint az aktív keresők, őket sokkal hátrányosabban érinti az árak emelkedése.

Erről a KSH is vezet statisztikát: őszre a nyári hónapokhoz képest ugyan mérséklődött a nyugdíjas fogyasztóiár-index, azonban megmaradt a 0,4 százalékpontos többlet az átlaghoz képest: szeptemberben 3,8 százalékot jegyzett a KSH, októberben 3,4-et. A novemberre számolt nyugdíjas infláció 3,2 százalék volt, tehát a 2,7 százalékos általános inflációhoz mérve 0,5 százalékponttal több. Mi történt decemberben? A nyugdíjas-infláció 3,8 százalékra emelkedett, az általános áremelkedés maradt 2,7, tehát a különbség 0,9 százalékpontra nőtt!

A nyugdíjasokat tehát csaknem egy egész százalékponttal érinti hátrányosabban az infláció.

Hiába az év végi mérséklődés, a fogyasztói árak 2020-ban éves szinten átlagosan 3,3%-kal emelkedtek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak, 7,2 százalékkal. Mivel a nyugdíjas fogyasztóiár-index decemberben még nőtt is a novemberi mutatókhoz képest, feltételezhető, hogy ők éves szinten is jobban érzékelték az árak emelkedését az átlagnál. Nem lehet alaptalan tehát a panasz, hogy a mai nyugdíjak kevesebbet érnek, mint 5 vagy 10 évvel ezelőtt - főként a járvány évében.

Általában az ilyen kijelentéseket arra alapozzák: mennyibe került régebben a kenyér kilója, vagy a tojás darabja, és ahhoz képest mennyi volt az öregségi nyugellátás havi összege. A Pénzcentrum most utánaszámolt, hogy valóban sokkal kevesebbet érnek-e a mai nyugdíjak zsemlében, vagy parizerben.

Rosszabbul élünk, mint...

A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint 2020. januárjában 142,1 ezer forint volt az átlagnyugdíj, amely novembertől a visszamenőleges 1,2 százalékos emelés hatására már 143,8 ezer forint körül mozoghat. Lapunk azt már korábban kiszámította, hogy tíz évre visszamenően milyen élelmiszerből mekkora mennyiségre lett volna elég az átlagos nyugdíj az adott évben - ezek az élelmiszer-indexek megmutatják, hogy mennyit ért egy átlagos ellátásban részesülő nyugdíja zsemlében, tojásban, tejben, krumpliban, lisztben, cukorban, sertés- és csirkehúsban, vagy éppen almában. Most a 2020-as adattal is kiegészítettük a számítást, de a legfrissebb, decemberi átlagárakat véve alapul az egyes termékeknél:

(Fontos, hogy októberben még a januári átlagnyugdíjjal számoltunk, novemberben és decemberben viszont már a visszamenőleges nyugdíjemelés összegét is megkapták a nyugdíjasok, ezért a korábbi hónapoktól eltérően nem a 142,1 ezres, hanem a 143,8 ezer forintos járandóságot vettük alapul! A januári 3 százalékos emeléssel és 13.havi juttatással sem számoltunk, mivel a januári átlagárak csak februárban lesznek nyilvánosak.)

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

A grafikonon nemcsak az elmúlt 10 év, hanem az elmúlt hónapok arányszámait is feltüntettük, hogy látszódjon: a visszamenőleges emeléssel együtt jobban jártak-e a nyugdíjasok. Könnyen leolvasható, hogy zsemlében, tojásban, krumpliban a nyugdíjemeléssel sem voltak kisegítve a nyugdíjasok: novemberben és decemberben a nagyobb összegből is kevesebbre futotta. Viszont amíg eddig a burgonya volt az egyetlen, amiből 2020-ban többre futotta volna a nyugdíjból, mint 2019-ben, decemberre a sertéshús és a bontott csirke árai is beérték a tavalyelőtti évet. Látható a többi termékindex esetében is minimális emelkedés - az emelés, és az árcsökkenések együttes hatására- a megelőző hónapokhoz képest, azonban ez sokszor arra sem elég, hogy az elmúlt évek értékeit megközelítse.

Az viszont egyértelműen látszik, hogy ha egyes termékekben számolunk, akkor 4-5 vagy 10 éve még sokkal többet ért az az akkori nyugdíj, viszont az is lehetséges, hogy 6-8 éve pedig kevesebbet! Zsemlében számítva 2012-ben ért utoljára ilyen keveset a nyugdíj, lisztben mérve 2013-ban,kristálycukorban 2017-ben, tojásban vagy tejben számítva pedig 2018-ban lehetett kevesebbet venni az adott termékből a boltban átlagos juttatás esetén.

Almában és párizsiben mérve 10 év alatt egyszer sem ért ilyen keveset a pénz.

Mennyivel ér kevesebbet a nyugdíj?

Ahhoz, hogy lássuk, mennyivel ér kevesebbet a nyugdíj a járvány első hullámának lecsengése után 2019. májustól novemberig tartó időszakában és 2020. azonos időszakában megvizsgáltuk, hogy az adott hónapban mennyi zsemle, tojás, tej, burgonya, liszt, cukor, sertés- és csirkehús, és alma jött volna ki az átlagnyugdíjból.

A 2019-es havi átlagárakat 134 947 forinttal osztottuk el, a 2020-as átlagárakat pedig 142114 forinttal - ez volt az átlagos nyugdíj értéke 2020. január 1-jén - kivéve a novemberi és decemberi hónapot, ekkor ugyanis már az 1,2 százalékkal emelt átlagnyugdíjjal számoltunk (143 819 forint). Így látható, hogy mennyit ért volna az adott nyugdíjösszeg átszámolva az adott termékekre.

Amíg például a bontott csirke tudta nagyjából tartani az értékét - tehát az átlagnyugdíj növekedése elég volt hogy kompenzálja az áremelkedést ennek a terméknek az esetében -, más élelmiszereknél van még mit ledolgolzni. Általánosságban viszoont megfigyelhető, hogy az év utolsó két hónapjában az emelt nyugdíjak miatt jobban elkezdtek kiegyenlítődni, közelíteni egymáshoz a 2019-es és 2020-as termékindexek. Azonban hiába közelítette vagy haladta meg a 2020. decemberi érték a 2019-est, összességében a járvány hónapjain végignézve kevesebbre volt elég a juttatás. Az év végi kompenzáció nem törli el az év folyamán tapasztalt értékvesztést.

Ilyen átlagárakat és átlagnyugdíjat összevető számításnál pedig mindig fontos azt is hangsúlyozni, hogy arról beszélünk, ami az átlagra (tehát még csak nem is feltétlenül a többségre) érvényes. Ugyanis a hazai nyugdíjasoknak csaknem 60 százaléka alacsonyabb öregségi nyugdíjat kap a Magyar Államkincstár által kimutatott havi 142,1 ezer forintos országos nyugdíjátlagnál. Nagyjából 73 ezer nyugdíjasnak még 60 ezret sem ér el a havonta folyósított öregségi nyugellátás összege, az összesen 2,05 milliót kitevő nyugdíjastársadalomnak 55,6 százaléka pedig 60 ezer és 139,9 ezer forint közötti összeget kap; 1,14 millióan. A nyugellátás összege pedig mindössze 54 ezer nyugdíjas esetében haladja meg a 300 ezer forintot. Azonban

akár 60 ezer forint, akár 300 ezer forint valakinek a nyugdíja, számára a zsemle, tej, tojás, stb. ugyanannyi forinttal drágul.

Természetesen az árdrágulás ütemét mindenki másként érzékeli, aszerint mit, és mennyit vásárol - az üzemanyag árak csökkenését értelemszerűen nem fogja közvetlenül tapasztalni az, aki nem tankol. Bár az infláció egyénenként másként hat, a kisebb jövedelműek, illetve a nyugdíjas korosztály - fogyasztási szokásaik, vagy pl. nagyobb gyógyszerköltségeik miatt - jobban ki vannak téve a fogyasztói árak, főként az élelmiszerek drágulásának.

Az elszabaduló inflációt korrigálandó nyugdíjkiegészítés és nyugdíjemelés már feljebb húzta a nyugdíjakat, illetve most januárban érkezett az első 13. havi nyugdíj negyede is. Viszont nem elég, hogy a kis jövedelmű nyugdíjasokat hátrányosabban érinti az árdrágulás, még a nyugdíjemelést és kiegészítést is százalékban számolják, valamint a 13. havi juttatás mértéke is az alapnyugdíj függvénye. Tehát aki több nyugdíjat kap, több kiegészítésre és emelésre, 13. havira is számíthatott, mint az, aki keveset. Ezt a problémát szakértők és a nyugdíjas egyesületek, szervezetek évek óta hangsúlyozzák, azonban talán idén vált a legkritikusabbá ez a kérdés a járvány miatt elszabaduló élelmiszerárak hatására:

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 17. csütörtök
Laura, Alida
24. hét
Június 17.
A tapas világnapja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?