Messze felülmúlja az európai átlagot a hazai kisker

Globálisan behúzta a kéziféket a gazdaság, ez leképeződött a magyar kiskereskedelmi mutatókban is. A értékbeli eladás 5,5 százalékkal nőtt az előző év utolsó negyedévéhez képest, Európában ez az érték 2,3 százalék volt. A hazai élelmiszereket, háztartási vegyi árukat és kozmetikumok piacát érintő árszínvonal-növekedés a vizsgált időszakban 1,0 százalékon állt, míg Európában ez az érték 2,7 százalék volt. A hazai élelmiszerpiac összességében értékben 4,9 százalékkal bővült. A vegyi áruk piaca viszont erős lendületben maradt és 7,9 százalékos növekedési ütemet tudhatott magáénak.

mondta Kovács Gergely, a cég ügyfélkapcsolati vezetője. Az európai kontinens huszonegy vizsgált országa közül húsznál bővülést regisztráltak. A legnagyobb arányú növekedést, a korábbi negyedévi adatokhoz hasonlóan, az utolsó negyedévben ismét Törökországban mérték (+24,2,0 százalék), őt követi Magyarország (+5,5 százalék) és Lengyelország (+4,3 százalék). A lista további alakulása: Norvégia (+2,7 százalék), Svédország (+2,5 százalék) és Spanyolország (+2,2 százalék). A lista végén sereghajtókként Svájc (-0,4 százalék), Németország (+0,0 százalék) és Belgium (+0,2 százalék) áll.

A 2018-as évben a lassuló globális gazdasági környezet és a várható kereskedelmi háborúk működtek közre az eurózóna csupán +1,9 százalékos bővülésében a 2017-es +2,4 százalékkal szemben. Emellett a német és olasz piacok gazdasági növekedése is lefékezett, különösen a gyártás és az export tekintetében. Az Eurostat szerint az infláció is lassabban emelkedett, +1,6 százalékon állt éves szinten. Az adatok emellett több nagyobb országban a fogyasztói bizalom csökkenését mutatják, ami javarészt a bizonytalan politikai klímának tulajdonítható.

2018-ban az európai FMCG-piac átlagos növekedési üteme +3,1százalékon állt, ami azonos a 2017-es mértékkel. Ugyanakkor az utolsó negyedévi változás negatívba fordulva -0,4 százalékon állt. Ez a legalacsonyabb érték 2017 első negyedéve óta. Emögött, többek közt, a nagyobb országok, mint pl. az Egyesült Királyság alacsonyabb vásárlási hajlandósága húzódik. A nyugat-európai diszkontok növekedése +2 százalékra lassult, ez így jelenleg megegyezik a szuper- és hipermarketek bővülésének mértékével.