28 °C Budapest
Takarodót fújtak a kisboltoknak: ezért zárnak be sorra a családi üzletek

Takarodót fújtak a kisboltoknak: ezért zárnak be sorra a családi üzletek

2016. december 29. 17:00

Leáldozóban van a kisboltok világa, egyre kevesebb ilyen egység működik hazánkban. Ennek a diszkontok és a hiperek elterjedése mellett mértgazdaságossági okai is vannak - írja a Blokkk.com.

A kisboltosok 2016-ban kevesebben lettek. Így volt ez a korábbi években is, boltjaik száma hosszú ideje folyamatosan csökken. Úgy tűnik, hogy a három éve (2014 és 2016 között) esztendőről-esztendőre 5 százalék körüli mértékben növekvő kiskereskedelmi forgalom mellett a kisboltosok keserű pirulákat is kénytelenek lenyelni.

2016-ban is csökkent a kisboltok száma

Magyarországon egy évtizede csökken a kiskereskedelmi boltok száma. A boltcsúcs 2005-ben volt, ehhez képest 2016. első félévének végéig 28 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. Ebből a 2016-os esztendő is kivette a részét, mivel az első félévben kétezer-háromszáz bolt szűnt meg végleg, de a kisboltosok vesztesége nagyobb volt. Ennek magyarázata, hogy a kisboltok száma kétezer-hétszázzal csökkent ebben a hat hónapban, de a nagyobb láncok üzleteinek a száma közben háromszázzal nőtt.

Némi nekirugaszkodás is volt azért, hiszen 2011-ben és 2012-ben némileg nőtt a boltszám, de így is csak 153 ezer fölé kúszott. Azóta - 2013-tól 2016 első félévének végéig - ismét csökkent, nagyjából annyival, mint a korábbi, 2005-2010. közötti időszakban.

Időközben nem csak a boltok, hanem az üzleteket működtető kiskereskedelmi vállalkozások száma is alaposan megcsappant, hiszen a csúcsot jelentő 2005. évi 112 ezer helyett 2016-ban már csak 94 ezer boltos cég ügyködött. 2015-höz mérve a kiskereskedelmi vállalkozások számának csökkenése 2016. első félévének végéig, tehát fél év alatt 1877 darab volt a leépülés.

A kistelepüléseken egyre kevesebb a bolt

Magyarországon összesen 3145 település van. Ezek nem mindegyikében található helyben bolt. A bolt nélküli települések a legkisebbek közé tartoznak, ami érthető, hiszen a kis lélekszámú falvakban egyszerűen nem éri meg boltot nyitni. Ezek száma azonban folyamatosan csökkent az elmúlt években, ami azt is tükrözi, hogy egyrészt a kistelepüléseken egyre kevesebben élnek, másrészt az ott lakók jövedelme messze elmarad a nagyobbak vásárlóerejétől.

A bolt nélküli községek száma azért csökkent nagyobb mértékben, mivel volt olyan más település, ahol korábban nem volt bolt, de közben nyitottak. Egy másik megközelítésben nézve a 139 ezer kiskereskedelmi értékesítőhelyből a nagyközségekben és a községekben 23 ezer bolt található jelenleg, a többi a városokban van. A kétezer főnél kisebb településeken 12 ezer boltba lehet menni vásárolni.

Vasárnapi újranyitás: sok kereskedő nem örült neki

2016. április közepétől újra szabad a vásár vasárnap is. A vasárnapi boltzárt megelőző időszakban is megosztottak voltak a boltok a vasárnapi nyitva tartás kérdésében. A kisboltosok túlnyomó többsége - akár nyitva tartott, akár nem a hét utolsó napján - zárva tartás párti volt, a boltzárnak pedig örültek, hiszen abban reménykedtek, hogy csökkenhet a hátrányuk a régebben vasárnap is nyitva tartó nagyláncokkal szemben. Végül nem így történt, a vásárlók megmakacsolták magukat és vasárnap helyett a hét többi napján vásároltak a megszokott nagyáruházukban, miközben a - nem túl sok - nyitva tartó kisboltot széles ívben elkerülték.

A vasárnapi újranyitás visszarendezte a piacot abban a tekintetben, hogy a vasárnapi vásárlást kedvelő vásárlóknak újra kijut a jóból, ami viszont újra versenyelőnyt jelent a nagyáruházaknak a kisboltokkal szemben.

Vasárnap nyitva tartani ugyanakkor pénzbe kerül. A szokásos egyszerű napi működési költségeken (világítás, fűtés, klíma) kívül több ember kell hozzá és a vasárnapi pótlék is drágább lett, hiszen 50%-os mértéke ugyan nem változott, de az eladók bére közben több mint 10%-kal emelkedett, a vasárnapi pótlék pedig a magasabb bérre jön rá. Sokaknak nem éri meg pénzben számolva kinyitni, de a verseny rákényszeríti őket.

Munkaerő hiány: marad a "rögtön jövök"

A munkaerő hiánya mindenkit sújt, kicsit és nagyot egyaránt. A megszaporodott "rögtön jövök" táblák nem csak azt jelzik, hogy az eladó ebédelhet, wc-re mehetett, hanem azt is, hogy abban a kisboltban akkor éppen csak egy eladó dolgozik (a nagyobbakban azért többen ügyködnek egy időben).

A kisboltosok ráadásul sokkal kevesebb bért tudnak fizetni a nagyobb láncokhoz mérve. A legrosszabb helyzetbe az élelmiszerboltosok jutottak, ahol a havi bruttó átlagkereset a különféle szakboltokban (hús, hal, zöldség-gyümölcs, pékáru) 140 ezer forint környékén tanyázik, ők jellemzően kisboltosok, miközben a kiskereskedelmi átlag 160 ezer forint fölé kúszott. A multikat is magában foglaló élelmiszerkereskedelmi vállalkozások körében az átlagkereset 170 ezer forint környékén jár. Nem a kisboltos fizet a bolti dolgozóknak 300 ezer forintot megközelítő jövedelmet.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Pláza-stop: behátrált a kereskedelempolitika

2012-ben vezették be a pláza-stoppot, aminek célja a nagy üzletláncok, elsősorban a diszkontok építésének leállítása volt. Pláza-stopból három évet ígért a kormány, de némi ráncfelvarrással jelenleg is él a korlátozás. Egy kisboltos örült a döntésnek, hiszen számára kedvezőnek ígérkezett, ha nem épül mellette nagyáruház. De hát tudni, hogy épült azért, hiszen kerülő ösvény akadt azért néhány. Nem véletlen, hogy több pontjában is szigorodott a pláza-stop szabályozás az elmúlt években, például az üzletek kötelező parkoló építésében (nagyobb bolthoz kell parkoló is) megszűnt az önkormányzatoknál a kiváltás lehetősége.

Várható volt, hogy az Unió eljárást indít a pláza-stop miatt. A 2012-2014. évek közötti szabályozásban az csípte a szemét, hogy az egyedi mentességek elbírálásának szempontjai között ott volt a törvényben a kiskereskedelmi hálózat milyensége is, mint mérlegelési szempont. Nos, ezt az Unió nem engedi, nyilván ezért ezt a szempontot ki is hagyták a jogalkotók a 2015-től élő szabályozásból.

A kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos, aki a szabályozás magvait még államtitkárként elvetette, nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy elsősorban környezetvédelmi és közlekedési szempontok játszhatnak szerepet a központi korlátozásban (természetesen az építési szabályok mellett). Ez viszont azt jelenti, tehetjük hozzá a biztos nyilatkozatához, hogy nyilvánosan nem lehet önmagában arra hivatkozni, vajon egy helyen sok, vagy kevés a bolt.

Szatmáry Kristóf kiemelte, a törvény egyik fő célja az, hogy ne terjedjen tovább kontroll nélkül az a nyugat-európai modell, mely alapján zöldmezős beruházással alakítanak ki újabb és újabb bevásárlóhelyeket a nagyvárosok környékén, ahová aztán vásárlók tömegei járnak ki. A miniszteri biztos rámutatott, hogy szerinte Budapesten ezt a folyamatot az utóbbi években sikerült megállítani. Inkább az lett gyakori, hogy a nagy kereskedelmi cégek korábbi áruházakat, vagy más elhanyagolt belvárosi épületeket újítanak fel megnyitandó üzletnek.

Hát ez azért öngól is, tehetjük ehhez is hozzá. A kisboltosok ugyanis pontosan ott tanyáznak, a lakott területeken, ahová a miniszteri biztos átterelte a nagyobb alapterületű boltépítést. Az Aldi ezzel a módszerrel csak decemberben három áruházat nyitott.

A tényekhez persze az is hozzátartozik, hogy ha nincs pláza-stop, még több áruházzal gyarapodtak volna a nagy láncok. Önmagukban az adminisztratív korlátozások azonban nem segítenek, ha a kisboltos nem kap fejlesztési támogatást, hiszen neki sem mindegy, mekkora költségekkel dolgozik (például mennyi áramot fogyaszt a boltja, mennyi üzemanyagot a kisteherautója, van-e pénze kifesteni). És némi adókedvezmény is rájuk férne, hiszen a kata, vagy a kiva a sajátosságaik miatt nem az ő világuk.

Eddig (2012 és 2016 között) évente átlagosan 3735-tel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. Ez a leépülés, ami a kisboltok térvesztését jelenti, előreláthatóan nagyobb ütemben fog folytatódni.

Címlapkép: MTI / Máthé Zoltán

NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. július 28. szerda
Szabolcs
30. hét
EZT OLVASTAD MÁR?