A kápé ára: többe kerül, mint amennyit ér

A magyar lakosság az indokoltnál is jobban ragaszkodik a készpénzhasználathoz. A legtöbben bankkártyájukat például fizetés helyett arra használják, hogy egy bankjegykiadó automatából felvegyék vele a fizetésüket. A vállalkozások csak akkor adnak egymásnak árut, ha a vevő azt "kápében" a helyszínen kifizeti. A lakosság tartozásait nem csoportos beszedési megbízással vagy eseti banki átutalással fizeti, inkább sárga csekkjeivel sorban áll a postán.

Hogy miért van ez így, annak számos oka van. Sokan nem bíznak abban, hogy a bankokban jó helyen van a pénzük. Mások kiadásaikat igyekeznek kordában tartani azzal, hogy akkor fizetik be sárga csekkjeiket, amikor éppen van pénzük. A vállalkozások nem bíznak partnereikben annyira, hogy azok az áru elszállítása után hajlandóak lesznek utalni a vételárat. Végül a vállalkozói réteg és a lakosság egyaránt tart attól, hogy az adóhatóság belelát pénzügyeibe, ezért inkább mindig mindenért készpénzzel fizet.

Kevesen tudjuk, de ragaszkodásunk a készpénzhez elég sokba kerül saját magunknak. A forgalomban lévő bankjegyeket ugyanis le kell gyártani, ami bizony nem olcsó mulatság. A bankjegyek és érmék előállításáért a Magyar Nemzeti Bank felelős. Ő fizet a tulajdonában lévő Pénzjegynyomda Zrt-nek és a Magyar Pénzverő Zrt-nek azért, hogy minden címletből legyártsa a szükséges mennyiséget.

Bizony nem kis mennyiségről van szó! Idén júniusban 293 millió bankjegy és 1,2 milliárd érme volt forgalomban Magyarországon. A bankjegyek közül tíz- és húszezresből nyomtattak a legtöbbet. Az említett címletekből 96 millió, illetve 72 millió darab volt forgalomban. A bankjegyeket egy titkos összetételű gyapot alapú anyagra nyomják. Ez olcsóbb a fémnél, ám 4-5 év alatt elhasználódik, akkor cserélni kell. A fémpénz tartósabb, viszont drágább előállítani.

Nem is hinnénk, de minél kisebb címletű érméről van szó, annál többe kerül az előállítása. Az 5, 10 és 20 forintos érmék például nem is érnek annyit, amennyiért verik őket. A 20 forintos előállítási költsége például a jegybank adatai szerint nettó 22,2 forint, a tíz forintosé meg nettó 25,5 forint. A legdrágább magyar érme a százforintos, melyet darabonként nettó 41 forintért készítenek el. A bankjegyek nyomtatása sem olcsó mulatság. Közülük legdrágább az ezres, mert annak készítése nettó 44,6 forintba kerül. A leggyakoribb bankjegyek, a tíz- és húszezresek előállítási költsége nettó 37,7 illetve 39,9 forint.

A megsemmisült, vagy használhatatlanná vált érméket és bankjegyeket pótolni kell. Minél elterjedtebb a készpénzhasználat annál hamarabb használódnak el vagy sérülnek a bankjegyek és értelemszerűen annál több kell belőlük. Magyarországon a készpénzhasználat csúcsa 200-ben volt, amikor a jegybanknak 9 milliárd forintot kellett fordítania pénzgyártásra. Tavaly ugyanilyen célokra 4,1 milliárd forint ment el. Ez azt jelenti hogy fejenként 410 forintot költöttünk arra, hogy legyen mivel fizetnünk. Megéri?