Kilógott a farka az ATM-ből: azt hitték, csak egy madzag

Meglepő eset történt múlt kedden egy svédországi bankjegykiadó automatánál. A Vasterbotten Folkblad című lap beszámolója szerint egy férfi 700 koronát (23 ezer forint) vett ki az ATM-ből, amikor arra lett figyelmes, hogy a bankjegykiadó nyílásból egy madzag lóg ki. A madzagról azonban kisvártatva kiderült, hogy nem valamilyen bankkártyás átverés kelléke, hanem egy, a készülékbe szorult egér farka.

A férfi azonnal segítséget kért a szomszédos bolt eladóitól, akiknek sikerült kiszedni a rágcsálót az automatából. Arról nem tudni, vajon az egér túlélte-e az akciót.

A közelmúltban nem ez volt az egyetlen hasonló incidens: Szaúd-Arábiában szintén rágcsáló jött ki a pénzzel együtt, tavaly novemberben Spanyolországban viszont egy kistestű kígyó lógott ki a bankjegykiadó nyílásból.

Nem volt csalás

A fenti eset nem egy újfajta bankkártyás átverés volt, de lássuk, mire kell figyelnünk, melyek a csalók legkedveltebb módszerei. Vegyük sorra azt is, hogyan védekezhetünk a legelterjedtebb trükkök ellen!

1. Bankkártyaszámok vagy/és PIN kód megszerzése
A kártyát kibocsátó bank nevében telefonon felkeresik az ügyfeleket és kártyaadataikat (kártyaszám, esetleg PIN kód), vagy internetbank hozzáférésüknek adatait kérik el. Természetesen úgy sosem szabad megadnunk adatainkat, hogy minket kerestek meg. Olyan adatot, mint PIN kód vagy jelszó, pedig semmiképp, semmilyen körülmények között nem adhatunk meg! Ha a PIN kódunkat kérik, mindig legyünk rendkívül bizalmatlanok, mert nincs olyan helyzet, amikor jogosan kérhetik, így szinte biztos, hogy a PIN kód kérése bárhol, ami nem ATM vagy POS terminál, erősen csalás gyanús!

Ide tartozik az a módszer is, mely szerint kaphatunk olyan e-mailt, melyben a levélben lévő linkre kell kattintani ahhoz, hogy elérjük bankunk internetbankját. Ilyenkor egy, az eredetire megszólalásig hasonló weboldalon bekérik az ügyfél felhasználói nevét és jelszavát, majd kiderül, az internetbank nem működik. Hát persze, hogy nem, amikor az nem eredeti (bár átirányíthatják az eredetire is azzal az üzenettel, hogy valamilyen probléma miatt újból meg kell adni a belépési adatokat), addigra azonban már a csalók birtokában vannak az adataink! Az ilyen módszerekkel ezért sose engedjük kicsalni adatainkat. Internetbankot minden esetben úgy hívjunk elő, hogy kézzel beírjuk a webcímet a címsorba, vagy a kedvencek közül előhívjuk azt. Bankunk e-mailben sosem kér tőlünk ilyesmit!

2. Klónozás
A klón annyit jelent, hogy az egyszer létező kártyát valamiféleképpen megtöbbszörözik, és az eredeti és a klónja - annak felderítéséig - egyszerre létezik. És természetesen, amíg le nem bukik, más is fizet a mi kártyánkkal, pontosabban annak egy másával. A klónozásos kártyacsalásnál különösen fontos ellenszer a mobilbank szolgáltatás. A visszaélés különleges veszélye, hogy a visszaélés során a kártyabirtokos zsebében végig ott az eredeti kártyája és mit sem sejt arról, hogy közben mások a számláját használják.

3. Leragasztásos csalás
Ez a hiba csak egyes ATM-eknél fordulhat elő. Az ATM pénzkiadó nyílását a bűnözők leragasztják, mire a kártyabirtokos nem kapja meg a pénzét és azt a gép a ragasztási felületre ragadt pénz miatt visszahúzni sem tudja. Ellenszere lehet, ha a pénzkiadó nyílást gondosan megvizsgáljuk készpénzfelvétel előtt. A csalás során feltűnő, hogy segítőkész emberek jelenhetnek meg, akik furcsa mód nemrég maguk is így jártak. Aranyszabály, hogy amennyiben csak lehetőségünk engedi, ne hagyjuk el az ATM-et ilyen esetben, hogy a csalók ne jussanak a pénzükhöz!

4. Mágnescsík leolvasás az ATM kártyanyílásánál
Olyan eset is előfordulhat, hogy nem ragasztják le a pénzkiadó nyílást, de egy apró, észrevehetetlen szerkezettel a kártya behúzása és kiadása során, az áthaladáskor leolvassák a kártya mágnescsíkját. Ez nehezen vehető észre, de persze gondos megfigyeléssel felfedezhető. Ez ellen ma már az ATM-ek lebegtetéssel, rezgetéssel védekeznek. Ha így adják ki a kártyát, a kis leolvasó szerkezethez egyszer közel kerül, egyszer távol kerül a mágnescsík, így nem fogja tudni a teljes információt rögzíteni, illetve a távolabbi olvasáskor megnő az elektromágneses zaj, ami pontatlan leolvasást, így végül hibás adatokat eredményez majd, s a bűnözők nem fogják tudni felhasználni a pontatlan bankkártya adatot.