Az Európai Bíróságig mennek a tiltakozó kereskedők

A közlemény szerint a kereskedőknek és a beszállítóknak sem idejük, sem lehetőségük nem volt az MSZH állásfoglalásában leírtakat figyelembe venni, mint ahogyan elmaradt az előzetes egyeztetés is az érintettekkel.

Az MSZH az idén január 29-én adta ki állásfoglalását "A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV törvény alkalmazásának hatósági végrehajtási szempontú áttekintése" címmel.

Az OKSZ közleménye szerint a fő probléma az, hogy a kereskedők és a beszállítók a dokumentum 2010. január 29-i kiadását megelőző hónapokban a hivatal korábbi állásfoglalásai alapján kötötték a beszállítói szerződéseket. A törvényt 2009. október 13-án fogadta el az Országgyűlés: az OKSZ szerint ezt követően a szerződéskötési munka rendkívüli erőfeszítést igényelt a kereskedőktől és a beszállítóktól, mivel a törvény február 1-től már a joganyagnak megfelelő szerződési kikötéseket követelte meg.

Vámos György az OKSZ főtitkára az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy az MSZH állásfoglalása több ponton megváltoztatja a január 29-e előtt még érvényes és számos, már megkötött szerződésben rögzített szerződési feltételeket. Így például az állásfoglalás szerint a kereskedők ezentúl nem nyújthatnának logisztikai szolgáltatást a beszállítóknak.

A szövetség többek között kifogásolja, hogy az állásfoglalás szerint a személyi hatályt megalapozza a beszállító, illetve a kereskedő egyikének magyarországi székhelye, telephelye, fióktelepe. Az OKSZ szerint a nemzeti jog személyi hatálya az Európai Unió joggyakorlata alapján akkor érvényes, ha mindkét fél a magyar jogrendnek megfelelően Magyarországon létrehozott vállalkozás. Ha tehát a szerződő felek két külön országban vannak bejegyezve, akkor a jog szerint kiköthetik, hogy a szerződésre melyik ország törvényeit alkalmazzák, míg az MSZH szerint ez most már nem lehetséges - nyilatkozta Vámos György.

A szakigazgatási hivatal állásfoglalása nem kötelező érvényű, ám a hivatal bírságot szabhat ki, amennyiben feltételei nem teljesülnek. Ezért fordult az Alkotmánybírósághoz az OKSZ. Az OKSZ az Európai Bíróságot is megkeresi az állásfoglalás kifogásai kapcsán- olvasható a szervezet közleményében.