32 °C Budapest

Lidl: nyomozók, kamerák, öblítő a kabát alatt - Exkluzív interjú, 2. rész

2010. február 9. 05:32

A botrányok magyar háttere A Pénzcentrum exkluzív interjúja a Lidl működésének hátterét mutatja be: interjúalanyunk egy olyan fiatalember, aki több évig a Lidlnél dolgozott. Cikksorozatunk második részében a Lidl nemzetközi botrányainak magyarországi lecsapódását járjuk körbe, beszélünk a bolti lopásokról, és a munkatársakkal szembeni bánásmódról is.

Interjúnk első részéből megtudhatod, hogyan zajlik a felvételi interjú, milyen a kiképzés, hogyan bánnak a külföldiekkel a német kollégák, és hogy miért olyan gyakoriak a kirúgások a vállalatnál:  Lidl: egy áruházlánc titkai! Exkluzív interjú, 1. rész

A nemzetközi sajtó 2008 tavaszán kezdett el foglalkozni a Lidl botrányos ügyeivel, kis túlzással mondhatjuk, hogy hazánkban is ekkor vált igazán ismertté az áruházlánc neve.

Pár évvel ezelőtt a Lidl detektíveket vett fel a csalással, lopással vádolt alkalmazottak kiszűrésére, bekameráztatták még a mosdókat is, és a pihenőidőkben folytatott beszélgetéseket is rögzítették. Ráadásul a magándetektívek által rögzített videófelvételekre bizalmas vevőadatok - például PIN-kódok - is felkerültek.

A botrányt kirobbantó Stern-címlap(Fotó: indymedia.ie)


Bár tagadta bűnösségét a német diszkontlánc, ennek ellenére kifizette a kémkedésért kiszabott büntetést, ami egyedül Alsó-Szászországban több mint fél millió euró volt. Ez mintegy 10 ezer alkalmazott számára jelentett egyenként 60-70 eurónyi kártérítést. 2004-ben az üzletlánc cseh és lengyel üzleteiben a női alkalmazottjait sárga fejpánt viselésére kötelezték menstruációs ciklusuk alatt. Erre azért volt szükség, hogy a munkavállalókkal állítólag kíméletlenül bánó német diszkontláncban a hölgyek olyankor a kijelölt időpontokon kívül is kimehessenek a mosdóba. Botrányosan olcsó a Lidl: mi áll a háttérben?


A botrány 2008-as kirobbanása -látszólag- nem érintette a magyarországi Lidl-leányvállalatot. De hogyan értékelték ezt a cégen belül, megváltozott-e valami? Érzékeltetek- e valamit az állítólagos megfigyelésekből?

A konszern hiába tagadta, a dolgozók számára egyértelmű volt, hogy a kirobbant botrányok egytől-egyig tényeken alapulnak. Ugyanúgy, mint a dolgozói szakszervezetek működését leverő vállalati intézkedések is (a nagy Németországban is tudtommal összesen csak két szakszervezet létezik).

A mindennapi munka során azt tapasztaltam, hogy a német újságokban megjelent hírek nálunk is igaznak bizonyultak: mindenkiről, minden szintű dolgozóról vezettek, vezetnek aktát, ahogy a német médiumok anno fogalmaztak "nemzetbiztonsági módszerekkel". Biztos vagyok abban is, hogy a dolgozók megfigyelése is működött/működik még mindig. Érdekesen konstatáltuk például egyik kollégámmal, munkakezdéskor változásokat véltünk felfedezni az egyes épületek helyiségeiben, a földön többször is láttunk apró mennyezetdarabokat. Gyanús, hogy pont egy nappal a németországi megfigyelési botrány (melyről a Stern magazin számolt be még 2008 tavaszán), kirobbanása után látszottak furcsa nyomok az álmennyezeten és más falakon is.

A botrány után elindított a vállalat egy speciális közvélemény-kutatást, ami egy német egyetem által kidolgozott rendszeren alapszik. Elvileg ezen keresztül visszacsatolást kap a vezető is a beosztottjai hangulatáról. Meggyőződésem, hogy bármennyire anonim is a rendszer, egyes vezetők pontosan tudják, hogy melyik dolgozó mivel elégedett, vagy elégedetlen. Főleg arra mentek rá, hogy te, mint dolgozó hogy érzed magad a Lidlnél. Ezt szerintem hirtelen kedélycsillapítóként, mintegy nyugtatópirulaként próbálták használni a még Lidlnél dolgozók megtartásának érdekében.

Az biztos, hogy a területi vezetőknek jelenleg is kell egyfajta beszámolót készíteniük a beosztottjaikról. Pár hónappal ezelőtt volt egy újabb botrány Németországban, amikor a szemétben kötött ki egy kupac hasonló kérdőív. Valószínűsíthető, hogy a magasabb vezetői pozícióban lévők is készítenek ugyanilyet a közép-, vagy alacsonyabb pozícióban lévő vezetőkről.

A botrány hullámai talán már elcsitultak, de a kamerák ma is jelen vannak a boltokban. Vajon csak a bolti szarkák ellen működnek?

Az biztos, hogy eléggé odafigyelnek a dolgozókra: minden boltnak van egy saját - civil ruhás - detektívje (akit egy külsős cég bevonásával alkalmaznak a feladatra), s akinek az áruház területén van egy külön kis irodája. A boltokon belül kamerarendszer működik: a nyomozó csak akkor vonhatja kérdőre a feltételezett tolvajokat, ha a kasszán kívülre is kihozták a - ki nem fizetett - terméket. Sokan azonban pontosan tudják, hogy tízezer forintos értékhatárig nem tehetnek ellenük feljelentést, sokszor csak a leltárhiánynál derül ki a lopások mértéke. Egy jól működő boltban 1,5-2 havonta elég leltározni, egy kevésbé jól működő üzletben pedig kéthetente kell.

Úgy tudom, ezt a rendszer rögzít is, tehát visszakereshető. Németországban ezek a felvételek eljutottak felsőbb szintekre is. A nyomozókra ugyanakkor azért is szükség van, mert nincsenek a pénztárak után mágnes kapuk, tehát a Lidlben nem fog csipogni a lopott termék, ellenben a nyomozónak észre kell vennie.

Mennyire gyakori a lopás a boltokban, illetve alkalmazottaknál is volt rá precedens?

Előfordult rajtaütés azokban a boltokban is, ahol én dolgoztam. Elsősorban nagyobb értékű termékeket próbálnak meg ellopni az enyveskezűek: drágább alkoholos italokat, húskészítményeket, szalámikat. Volt azonban olyan is, aki például mosószert dugott el a kabátjában. Megdöbbenve láttam, amikor 3-4 flakon öblítő került elő az illető ruhája alól. Ennek a négy öblítőnek az értéke nem volt több 1500 forintnál.
A dolgozók körében nem szokásos a lopás, bár persze vannak és lesznek is mindig olyan alkalmazottak, akik úgy gondolják, hogy így kell cselekedniük. Viszont ha rajta kapják őket, akkor azonnal megköszönik nekik az addigi együttműködést. Azt lehet inkább mondani, hogy a központi raktárakban történik gyakoribb rendszerességgel és nagyobb mennyiségű lopás alkalmazottak által (legyenek ezek az áruátvételnél, árukomissziózásnál, vagy árukiadásnál dolgozók).

Megfigyelt munkatársak, irreális elvárások

Felmerül a kérdés, hogy növelik-e érdemben ezek a dolgok a munkahelyi hatékonyságot?

A Lidl mindig is a költséghatékonyságot nézte személyzeti politikájában is. Feljebb jutni szinte kizárólag csak egyéni szimpátiával lehet: ki kivel van szorosabb személyes kapcsolatban, ki kivel dolgozott együtt korábban. Hiába dolgozik tehát valaki a lehető legjobban, bizonyos szint fölött kevés az objektivitás a rendszerben.

Ettől függetlenül - mint minden multinál - minden a költséghatékonyság maximalizálására van kihegyezve: a munkatársak dolgozzanak sokat, legyenek produktívak, de ne keressenek többet a kelleténél.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

A mutatószámok alapján egy az egyben meg tudják mondani, hogy egy adott bolt mennyire optimálisan működik. Ha az adatok problémát mutatnak, azonnal felelősségre vonják a területi vezetőt: "Mi van veled?" "Nem akarsz dolgozni?" "Miért kapod a fizetésedet?" Tapasztalatom szerint meglehetősen hierarchikus és egyenes, gyakran katonásan szigorú a rendszer: ezt az is mutatja, hogy Németországban több olyan vezetőről is tudni, akik korábban a hadseregben dolgoztak.


A területi vezetőnek a bolti dolgozókkal szemben kell karakánnak, határozottnak lennie. A dolgozókat folyamatosan presszionálják is: meg kell csinálni, meg kell csinálni, meg kell csinálni! Nem muszáj itt dolgozni, aki nem bírja az iramot, annak megköszönik a munkáját. Ugyanakkor ez a modell a társadalomnak azt a rétegét éri el, amelyik rá van kényszerülve arra, hogy ilyen boltokban, ilyen környezetben dolgozzon. Arra viszont kevés az esély, hogy közülük valaki magasabb szintre eljusson. A bolti dolgozóknak folyamatosan emelik a fizetését, de egy bizonyos szint fölött már nem fizetik tovább, és megköszönik a munkáját. Mindenki pótolható, és mindenkit pótolnak is.

Mit tapasztaltál, mennyire irreálisak az elvárások a munkavállalókkal szemben?

Egy területi vezető akár napi 15 -16 órát is dolgozik: alig találkoztam közülük olyannal, akinek normális magánélete lenne. Szerintem ugyanis nem az a normális, hogy a gyerekedet hetente egyszer látod - néhány órára. Ráadásul a területi vezető mindig ott kell legyen a saját régiójában, hétvégén is, hiszen akkor bonyolítják a boltok a legnagyobb forgalmat.

Nem kérdés, hogy ez rengeteg utazással jár, ezen a helyzeten a szolgálati autó sem könnyít. Egy ideig tudja ezt csinálni az ember, én beleszimatoltam ebbe, nekem ezalatt az idő alatt szinte semmi magánéletem nem volt. Szüleimmel hétvégén max. 1-1 órára találkoztam (ha egyáltalán tudtam találkozni velük), barátnőmmel való kapcsolatom is megsínylette a munkámat. Hosszú távon nagyon nehéz.

A boltokban ugyanakkor extrém mértékben figyelnek arra, hogy senki ne túlórázzon, és senkinek se kelljen túlórapénzt fizetni. Kb. 1,5 évvel ez előtt bevezették az elektronikus munkaidő rögzítő rendszert a bolti alkalmazottaknál, akiknek minden munkábaálláskor, munka után, sőt, a szünetre menve is le kell húzniuk a kártyájukat. Általános, hogy manapság már a leltározást is megoldják munkaidőben. Ezt régebben még az egyes boltok zárása (este 7 vagy 8 óra után, a bolt nyitva tartásától függően) után kezdték és volt, hogy csak hajnali 2 - 3-ra fejeződött be. Ilyenkor a dolgozók is bent voltak éjszakába nyúlóan a boltokban.

Érdekes, de a Lidl-lel kapcsolatban általában inkább a munkavállalókkal szembeni bánásmódról hallunk, ritkábban jelentkezik probléma a forgalmazott termékek minőségével kapcsolatban.

A termékekről nincs rossz véleményem: úgy tudom, hogy a rendszer (a beszerzési osztály) nagyon odafigyel a termékbiztonságra. Én a mai napig gyakran vásárolok az üzletekben, főleg azért, mert nagyjából tisztában vagyok azzal, hogy melyik termék mögött ki, mely beszállító rejtőzhet. Ahogy hallottam a vállalaton belül, a legtöbb árucikk mögött nagynevű, megbízható nemzetközi márkaszállítók állnak. Kivételt képeznek ez alól a friss pékáruk, a friss zöldségek és gyümölcsök, ahol többször is előfordult, hogy a nyitás előtti kipakolásnál egeret vagy egyéb kisebb rovarfélét fedeztünk fel. Ezért is volt, illetve van az, hogy zárás és nyitás között egércsapdákat állítanak fel a boltokban, hogy a kártevőket elkapják.

Arra többször is volt precedens az én időm alatt is, hogy egy-egy terméket a legkisebb minőségi probléma esetén is (bár a pontos okról hivatalosan sosem tudtunk) azonnal kivonták az értékesítésből, hiszen a Lidl sem akarja megégetni a kezét.

Persze arra is volt már példa, hogy belefutottak olyan termékekbe, amik nem feleltek meg 100%-ban az értékesítési szabályzati (élelmiszerkönyvi) előírásnak, de a forgalmazott árucikkek mennyiségéhez viszonyítva ez elenyésző. Itt igazából az a mérvadó, hogy a helyi hatóság észreveszi-e, s ha igen, milyen konzekvenciával jár el, milyen büntetést (általában pénzbeli) szab ki a vállalatra.

Arról is lehetett hallani, hogy a Lidl egy az egyben a szerződésben meghatározza a beszállítók számára a minőséget, sőt, általában az összetételt is. A saját márkás kólánál például egy az egyben megadják azokat az alapanyagokat, azt az összetételt, amit kérnek. Ezek - ha minden igaz- folyamatos kóstoltatáson, teszteléseken, laboratóriumi vizsgálatokon mennek keresztül.

Természetesen a szállítás megkezdése után is történnek szúrópróbaszerű ellenőrzések, és ha több alkalommal is hibát találnak... nos, nem szeretnék a szállító helyében lenni. Úgy tudom, a szerződésekben pontosan rögzítik, hogy milyen konzekvenciái lehetnek a hibás teljesítésnek, azaz nagyon kiélezett a beszállítók pozíciója.

 

Cikksorozatunk következő részében megmutatjuk olvasóinknak a Lidl hatását a magyar piacra, a különös árképzési módszereket, az olcsóság hátterét, de szó esik a két ősi konkurens, a Lidl és az Aldi viszonyáról is.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 22. kedd
Paulina
25. hét
EZT OLVASTAD MÁR?