Bliccelés, vagy adatlopás: szerinted melyik a nagyobb vétség?

A Szonda Ipsos legfrissebb kutatási adatai azt mutatják, hogy a 18 éves és annál idősebb magyar lakosság kétharmada hallott már a különböző számítógépes hálózatok rendszerébe betörő, azt jogtalanul használó hackerekről, crackerekről. A biztonsági rendszereket kijátszó személyekről főként az a vélekedés alakult ki, hogy tudásukat rossz célokra: adatlopásra, bűncselekmények elkövetésére használják, vagy egyszerűen csak így akarnak maguknak hírnevet szerezni. Kevesebben gondolják úgy, hogy e felhasználók jó ügyet is szolgálhatnak: tevékenységükkel a számítógépes rendszerek biztonsági hibáira világítanak rá.

A reprezentatív kutatás során összesen 13 előre megadott emberi cselekedetet értékeltek a válaszadók. A minősítésekből az is kiderül, hogy a közvélemény alapvetően mélyen elítéli a lopás szinte minden fajtáját. A felnőtt magyar lakosság súlyos bűncselekménynek tekinti a más vagyonának, vagyontárgyainak eltulajdonítását, a személyes adatok illetéktelen megszerzését, illetve azt is, amikor valaki más szerző munkáját a sajátjaként tünteti fel.

A kutatás eredményei összességében arra utalnak, hogy a 18 éves és annál idősebb honfitársaink annál szigorúbban ítélnek meg egy vétséget, minél inkább egy másik személy ellen irányul az (pl. táska eltulajdonítása, más személyek titkos adatainak megszerzése, stb.)

2006-ban már készült egy hasonló jellegű kutatás, akkor 9 negatív cselekményt értékeltek a válaszadók aszerint, hogy mennyire tartják azokat súlyosnak. 2006-ban is a más táskájának eltulajdonítását tekintették a legsúlyosabbnak a felmérés résztvevői, míg a második helyen a titkos adatok megszerzése állt. E bűntettek most is az élen végeztek, és némiképp még elítélendőbbnek tekintik őket a válaszadók.