Az európai pénzügyminiszterek közleményben tudatták a világgal azon véleményüket, mely szerint a Nemzetközi Valutaalapot nagyobb szerephez kéne juttatni a nemzetközi gazdasági felügyelet terén. Ennek megsegítésére összekalapoznának az államoktól még egy kis pénzt, hogy a büdzsé a mostani duplájára, 500 milliárd dollárra nőjön.
A dokumentumot a hét végén Londonban megrendezésre kerülő G20-találkozón is átadják az ott megjelenteknek. Az irat nem részletezi, pontosan mely országokra is számít, mint hitelnyújtó, de Kína és Szaúd-Arábia lehetséges opciónak tűnnek, míg Japán már fel is ajánlott 100 milliárd dollárt a szervezetnek.
Az Unió megteszi a magáét, hogy támogassa a kezdeményezést és egyúttal szeretné elérni, hogy minél jobban koordinálják a nemzetközi pénzintézeteket. Ebben játszhatna kulcsszerepet az IMF. Kérdéses persze, hogy mennyire fog ez tetszeni az Egyesült Államoknak, aki ugyan a nagyobb pénzügyi segélyek pártján áll a világgazdaság beindításához, de a keményebb nemzetközi szabályzás már nincs ínyére.
Persze az Európai Unióban sem egységes az álláspont a szigorúbb szabályok tekintetében. Vaclav Klaus, az Unió soros elnöki tisztét betöltő Csehország államfője például nyíltan szkeptikus az ügyben: szerinte a recesszió legeslegnagyobb költsége a megnövekedett szabályozás lesz, mellyel "több is veszhet, mint az Unió kétévi GDP-je".
-
A Gránit Bankkal együtt tervezhetik a jövő bankját az Óbudai Egyetemen (x)
Az egyetemi tudás és a gyakorlati tapasztalat összekapcsolását helyezi előtérbe az Óbudai Egyetem és a Gránit Bank 2026. november 5-én aláírt együttműködési megállapodása.
-
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







