Minden csoda három napig tart: a kínai is végéhez közeledik?

Kína gazdasági növekedésének üteme hosszú éveken keresztül meghaladta a 10 százalékot, nominális GDP-je a 90-es évek elején mért szint közel tízszeresére emelkedett, ami nem kis részben a helyi rendkívül olcsó munkaerőnek volt köszönhető.

A távol-keleti ország azonban kezdi elveszíteni ezt az előnyét, különösen mióta évi 20 százalékos bérnövekedés figyelhető meg, ami jelentősen drágábbá teszi az ottani termelést, és ezáltal csökkenti a beáramló tőke mennyiségét is.

Az idei harmadik negyedévben a GDP növekedés egy számjegyűvé, 9 százalékosra zsugorodott, ami öt éves mélypontnak felel meg, és jóval alacsonyabb annál, mint amivel a kínai állam elégedettnek mondhatná magát.

Ez elsősorban a csökkenő exportlehetőségeknek tudható be. Bár a statisztikák azt mutatják, hogy még mindig emelkedik az exportbevétel, ez a szám becsapós, hiszen a volumen tavaly óta csökken, sőt az idei harmadik negyedévben 2005-ös szintre süllyedt, mindössze az árak emelkedése "tupíroz" a statisztikán.

Az ipari termelés szintén erősen csökken, míg januárban éves szinten még 17,4 százalékos bővülést mértek, addig szeptemberben már csak 11,7 százalékosat, ami jórészt az acél iránti kereslet erős visszaesésének tudható be.

A különböző bizalmi indexek alapján mért optimizmus a jövőt illetően így nem is csoda, hogy alábbhagyott, hiszen a lakások Kínában is kezdenek eladhatatlanná válni, Pekingben például 55 százalékkal zsugorodtak az idei első nyolc hónapban az eladások, míg Shanghaiban 38,5 százalékkal.

Mihez kezdenek most?

A kínai kormány, illetve jegybank nyáron még az infláció rémképével próbált megküzdeni, ami hosszú éveken keresztül szinte ismeretlen jelenségnek számított a távol-keleti országban. Ezen a kormány elsőssorban az árak befagyasztásával próbált megbirkózni, de a kereslet visszaesése, a nyersanyagárak csökkenése is sokat segített abban, hogy az áprilisban még 8,5 százalékos árszínvonal-emelkedést szeptemberre már 4,6 százalékosra szorítsák le.

A hangsúly mára a gazdaság felélénkítésére helyeződött, különösen az egyre romló gazdasági kilátások miatt. A Világbank legfrissebb prognózisa szerint idén összességében 9,4 százalékos lehet Kína gazdasági növekedése (korábban 9,8%-ra taksálta), jövőre pedig akár 7,5 százalékosra - a 90-es évek eleje óta nem látott szintre - is csökkenhet, elsősorban az építőipar lanyhulása, a fogyasztás visszaesése és persze a világgazdaságban zajló folyamatok miatt.

A jegybank az élénkítést sorozatos alapkamat csökkentésekkel igyekszik elősegíteni, szeptember óta összesen néggyel, az utolsó november 26-án történt, amikor is 6,93 százalékosról 5,58 százalékosra csökkentette az irányadó kamatot, amilyen mértékű kamatvágásra 11 éve nem került sor az országban.

Emellett a központi bank csökkentette a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátáját is, hogy ezzel is fellendítse a hitelezést, amire a vállalkozásoknak az export kereslet visszaesése miatt különösen nagy szükségük van.

A lépést megelőzte a kormány november elején bejelentett 4 ezer milliárd jüanos (hozzávetőleg 117 ezer milliárd forint) élénkítő csomagja, amelyet közlekedésfejlesztésre, lakásépítésre és különféle közhasznú munkák elvégzésére szándékoznak fordítani, hogy ezzel is lökést adjanak a gazdaságnak.

Egyes szakértők arra számítnak, hogy az állami stimulus ezzel nem ér véget, és még március előtt újabb csomagot jelent be Kína, amely olyan szerencsés helyzetben van, hogy folyó fizetési mérlegük évekig pozitív volt, devizatartalékaik rekord méretűek, és az állami eladósodottság is igen alacsony, így van még némi játéktere a kormánynak.

Az említett lépések nagyságrendje azonban arra utal, hogy a növekedés visszaesése a vártnál is erőteljesebb volt, márpedig a munkanélküliek számának emelkedése társadalmi feszültségeket szülhet, ami a kormánynak komoly fejfájásra adna okot.

A termelő ágazatban bekövetkezett leépítések nyomán már számos tüntetésnek, és zavargásnak lehettek tanúi a döntéshozók, és a következő hónapokban sem várható fellendülés a munkaerőpiacon, melynek következtében a kormány 4,5 százalékosra módosította munkanélküliségre vonatkozó kilátásait az év végére.