Keveset utazunk, azt is csak a közelbe: a magyarok felének nincs pénze...

Az első félévben a magyar lakosság közel negyede vett részt a belföldi idegenforgalomban, vagyis legalább egy alkalommal tett többnapos belföldi utazást, ami összesen 117 milliárd elköltött forintot eredményezett. A szálláshely-szolgáltatásokra 31 milliárd, vendéglátó-szolgáltatások és élelmiszerek vásárlására 33 milliárd, közlekedésre (beleszámítva az üzemanyag-vásárlásokat is) 27 milliárd forint jutott. Emellett fontos tényező az is, hogy a szálláshelyeken 5,6 milliárd forint értékben váltottak be üdülési csekket (Már egymillió felett az üdülési csekkel fizetők száma!).

A turisztikai ágazat az első félévben általában kevésbé élénk, mint a másodikban, ennek ellenére 2008-ban a lakosság utazási kedve jelentősen elmaradt a 2006, illetve 2007 első félévében tapasztalttól.

2-4 napos utak

Kettő-négy napig tartó utazáson a magyar lakosság ötöde vett részt legalább egyszer 2008 első félévében. Egy évvel korábban ez még minden negyedik személyre volt igaz, bár azt is figyelembe kell venni, hogy idéntől nem számítják bele azokat, akik tanulás vagy munka céljából utaznak más városokba.

Az ország elmaradottabb régióinak lakossága a turisztikai célú utazásoknak is kevésbé részese, mint a fejlettebb régiókban. A fővárosban és Pest megyében lakók körében az utazáson részt vevők aránya 30 százalék, miközben az ország többi területén mindössze 14-19 százalék volt.

Kiemelkedően nagy arányban utaztak a társas vállalkozások tulajdonos tagjai és az alkalmazottakat foglalkoztató egyéni vállalkozók (25 százalék), az alkalmazásban állók esetében 23 százalék, míg a nyugdíjasoknál mindössze 17 százalék volt ez az arány.

Szintén releváns kapcsolat figyelhető meg a személygépkocsi-használat és az utazási aktivitás között is. A személygépkocsit használó háztartások közel kétszer olyan gyakorisággal számoltak be 2-4 napos utazásról, mint a személygépkocsit nem használók. A lakosság a 8 millió utazásán összesen 23 millió napot töltött el. Az utazások
során személygépkocsit a lakosság háromnegyede, autóbuszt 14, vonatot 11 százalékban vettek igénybe az útnak indulók.

A Budapest-Közép-Duna-vidéken az összes utazásra fordított idő 23 százaléka realizálódott. Észak-Alföld, a Balaton, továbbá Észak-Magyarország részesedése 13-15 százalék volt a teljes belföldi vendégforgalmon belül. Az utazások legnagyobb része a saját régióba irányult.

5 vagy annál több napos utak

Ezen a téren az adatok még rosszabbak, a lakosság mindössze 9 százaléka vett részt 5 vagy annál több napos utazáson 2008 első félévében. A regionális különbségek lényegesen nagyobbak, mint a rövidebb utazások esetében. A fővárosiak közül minden ötödik személy vett részt ilyen utazáson, az Alföldön élőknek azonban csak kevesebb mint 6 százaléka, míg Nyugat-, illetve Közép-Dunántúlon 10, illetve 9 százaléka.

A legjelentősebb visszaesés a Dél-Dunántúlon, illetve az ország keleti területein volt tapasztalható, nem meglepő módon. A háztartások anyagi helyzete ezeken a területen a legkevésbé jó. Emellett hasonlóan jelentős az összefüggés a háztartások lakóhelyéül szolgáló település nagysága és a turisztikai viselkedés között. A vidékiek kevésbé vágynak elutazni, mint a fővárosiak, vagy a nagyvárosban lakók.

Miközben a társas vállalkozások tulajdonos tagjainak, illetve az alkalmazottakat foglalkoztató egyéni vállalkozóknak közel hatoda tett 4 naposnál hosszabb utazást, a nyugdíjasoknak csak 10, az alkalmazásban állóknak pedig 9 százaléka.

A lakosság a félév során 1,8 millió öt- vagy annál több napos utazást tett összesen, melyek során 13 millió napot töltött el. A Közép-Magyarországon lakók 1,6 millió napot töltöttek el a Balatonnál, ami az üdülőkörzet vendégforgalmának közel a fele. Emellett a Budapest-Közép-Duna-vidék játszik még jelentős szerepet a belföldi turizmusban, itt ugyanis a vendégforgalom több mint kétharmada Közép-Magyarországról származik.

Az utazások fő célja az üdülés, pihenés (49 százalék) volt, de jelentős a rokonok, ismerősök meglátogatása is (31 százalék), míg az utazáson töltött idő 10 százaléka kertészkedéshez, vagy más hobbi jellegű munkavégzéshez kötődött. Az öt és annál több napig tartó utazások során 43 milliárd forintot költöttek. A kiadások 35%-át szállásra, 29, illetve 15%-át pedig étkezésre és közlekedésre fordították az utazók. Az egy utazó egy napjára jutó költés 3297 forint volt.

Aki kimaradt...

A fenti adatoknál talán még érdekesebb, hogy a magyar lakosság közel 60 százaléka nem utazott turisztikai céllal sem hétvégére, sem hosszabb időre. Ennek oka leggyakrabban anyagi eredetű (40 százalék), illetve egészségügyi probléma (22 százalék). A nem utazóknak mindössze 2,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy akkor sem szeretne utazni, ha megtehetné.