Drága a képzés, de sokat ér a magyar diploma!

A diákok számának emelkedésével egyenesen arányosan nő a képzésre fordított állami kiadások mértéke is, ezt több helyen csak a tandíjak emelésével tudják pótolni. A minőségi követelményeket több államban is csak az oktatás finanszírozására szánt összegek emelésével tudják fenntartani.

Egyes országokban csökkentek az egy diákra eső képzési költségek, de például Belgiumban, Németországban és Írországban ellenkező tendenciát tapasztaltak. Az országok a diákok magasabb száma mellett a vállalatok követelményrendszerének emelkedésével is szembesültek. Korábban egyes pozíciókat középfokú végzettségűek is betölthettek, mára azonban ez jelentősen megváltozott.

A jól képzett fiatalok iránt egyre nő a kereslet a munkaerőpiacon, ennek és a várható magasabb jövedelmeknek megfelelően évről-évre emelkedik a főiskolákra és egyetemekre jelentkezők aránya. A pénz előteremtése a színvonal tartása mellett azért is fontos, mert az elemzés szerint az oktatás az egyik legjobban megtérülő befektetés.

Minden tagországban magasabb jövedelmet jelent a felsőfokú végzettség, de amíg például hazánkban akár kétszeres bérkülönbségek is lehetnek, addig Dániában és Új-Zélandon csak 15-25 %-kal keresnek többet a diplomások, mint az érettségizett munkavállalók.

Ausztráliában, Japánban és az Egyesült Államokban körülbelül a diákok fele finanszírozza a tanulmányai, Dél-Koreában ez az arány 75 %-os. Jelenleg 2,9 millió diák tanul külföldön, Ausztráliában minden ötödik, Új-Zélandon minden negyedik diák külföldi állampolgár.

A tagországok többségében megfigyelhető, hogy a fiatalabb generáció magasabban képzett, mint az idősebb korosztály. Dél-Koreában a 25-34 év között korosztály 97 %-a rendelkezik legalább középfokú végzettséggel, az 55-64 éveseknek viszont csak a 37 %-a. Az íreknél 82 % áll szemben 41 %-kal, ugyanakkor a tengerentúlon mindkét korosztályban 87 % minimum érettségizett.