Megemelt inflációs prognózisok 2008-ra

Lassabban mérséklődik az infláció

A júliusi átlagos monetáris kondíciók (246 forint/euro, 7.75 százalékos alapkamat) fennmaradását feltételező frissített előrejelzés szerint az infláció jóval lassabban fog mérséklődni, mint májusban várták, de 2009-re valamivel a középtávú cél alá csökken. Bár az alapvető makrogazdasági folyamatok (negatív kibocsátási rés illetve a feltételezett béralkalmazkodás) továbbra is a dezinfláció irányába mutatnak, az infláció pályáját az élelmiszerárak és az olajárak elmúlt időszakban bekövetkezett emelkedése jelentősen megváltoztatta. A korábbi gyakorlatuknak és előrejelzési szabályaiknak megfelelően ezeket a kínálati sokkokat jórészt átmenetinek tekintették az MNB előrejelzői. Így májushoz képest 2008-ban közel 1 százalékponttal emelkedett a várt inflációs pálya, míg 2009b en az élelmiszer árak feltételezett csökkenése átmenetileg gyorsabb dezinflációt okoz.

Kulcsszerepe van a béralakulásnak

A költség és kínálati sokkokhoz történő alkalmazkodásban kulcsszerepe van a béralakulásnak. Becsléseik a béralkalmazkodás megindulására utalnak 2007 első félévében, és a szolgáltató szektor eddig tapasztalt árazási viselkedése is azt valószínűsíti, hogy a szektor termelékenységét meghaladó reálbér-növekedés átmenetinek tekinthető. Bár a lassabban mérséklődő infláció növeli a magasabb bérpálya valószínűségét, a gazdasági növekedés erőteljesebb lassulása ezzel ellentétes hatású. Így összességében nem változtattak gyors béralkalmazkodást feltételező májusi előrejelzésükön. Továbbra is arra számítanak, hogy a versenyszektor bérnövekedési üteme 2007 folyamán számottevően csökken, és 2008-2009 folyamán a középtávú inflációs célnak valamint a hosszú távú termelékenységi tendenciáknak megfelelő szintre áll be.

Az MNB reálgazdasági kilátásai a továbbra is kedvező nemzetközi konjunktúra ellenére negatív irányba változtak, elsősorban a második negyedévre vonatkozó igen alacsony növekedési adat következtében. A vártnál nagyobb lassulás ennél szélesebb körű lehet: az állami szektor visszaesésén túlmenően számos egyéb piaci szektort is érinthet. Az építőipari termelés további esése a beruházások visszafogott alakulását valószínűsíti, ami a gazdaság hosszabb távú növekedési pályáját is veszélyeztetheti. Tekintve, hogy a fogyasztás növekedése mindvégig rendkívül moderált marad a várható reálgazdasági folyamatok alakulása továbbra is támogatja a dezinfláció kibontakozását, ugyanakkor érdemben nem segíti elő a hosszabb távú gazdasági felzárkózás felgyorsulását.

Az előrejelzési horizonton az inflációs kockázatokat az alappályához képest felfelé mutatónak, míg a gazdasági növekedést övező kockázatokat enyhén lefelé mutatónak ítélik meg.