A 19. század közepén és a 20. század elején épült börtönépületek fenntartási költségei a korszerűtlen megoldások miatt jóval magasabb egy újonnan épített fegyintézeténél. Emellett a rabok biztonságos őrzésére és foglalkoztatási feltételek megteremtésére kevéssé alkalmas épületek a települések fejlődése miatt gyakorta a belváros központjába kerültek, mely újabb problémákat vet fel - írja a Népszabadság.
A közelmúltban több város is megpróbált már megszabadulni a turista riogató fegyintézetektől, melyek a lakosság biztonságérzetét is rontják. A szerencsésebb városok közé tartozott Esztergom és Veszprém is, ahol már sikerült bezárni a helyi börtönöket. A jelek szerint ez azonban nem válhat általános jelenséggé, mert nincs meg a megfelelő finanszírozási háttér a börtönök külterületre való költöztetésére.
A minisztériumnak jelenleg csak a PPP konstrukcióban épülő tiszalöki és szombathelyi börtön bérleti díjára van meg a fedezete, így ez a megoldás se jöhet szóba, a problémára az egyetlen járható megoldást az épületek turisztikai célokra való felhasználása jelentette volna.
Az egyik börtönturizmusra szakosodott spanyol cég vizsgálódott is Magyarországon, de időközben kiderült, hogy a várható haszon nem fedezné a beruházás költségeit. Így várhatóan Szekszárdon is várni kell még a megoldásra, addig pedig a börtön továbbra is a lakóházak közé beékelődve működik.
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








