Megszorítás? - Inkább reform...

A választás óta a reform szót lehet a leggyakrabban hallani a közbeszédben. Gyurcsány Ferenc ugyanis azt ígérte, hogy új kormánya megalakulása után azonnal átfogó reformokat fog elindítani az államigazgatás több területén is. A megkérdezettek 45 százaléka hisz a jelentős változtatásokban, és mindössze a tizedük véli úgy, hogy ezekből gyakorlatilag semmi sem lesz. A magyarok négytizede viszont óvatos: szerintük néhány reform megvalósul, de nem lesznek jelentős változások. A válaszokra természetesen a pártállás hat a legerősebben: az MSZP támogatóinak 67 százaléka hisz abban, hogy jelentős változások lesznek, az SZDSZ hívei körében 52 százalék ez az arány, a bizonytalanok és az MDF támogatók körében 41 százalék, de még a Fidesz támogatók 17 százaléka is úgy véli: legalább nagyobb részben meg fognak valósulni az átfogó reformokra tett miniszterelnöki ígéretek.

A kérdés persze az: kinek mit jelent a reform? A megkérdezettek 27 százalékának elsősorban megszorításokat, 47 százalékuk viszont elsősorban az állam modernizálására gondol. Mindent egybevetve a megszorítás jelentés a magyarok 49 százalékának van ott a fejében, modernizációra viszont 69 százalékuk gondol a reform szó hallatán. Némileg meglepő módon erre az értelmezésre alig hat a pártállás: a reform szó hallatán a Fidesz támogatói sem gondolnak lényegesen gyakrabban megszorításokra, mint az MSZP hívei. Ugyanakkor lakóhely és életkor szerint jelentősek a különbségek. A budapestiek 59 százaléka a megszorításokat is belehallja a reformokba, míg a vidéken megkérdezetteknek mindössze 47 százaléka asszociál erre is. Végül a romlatlan 18-29 évesek körében mindössze 43 százalék gondol megszorításokra is, ha reformokról hall, míg a többet látott a 30 évnél idősebbek körében 55 százalék ez az arány.

A reform azonban a többség számára inkább óvatos apró lépéseket jelent, mint az államélet szinte minden területét átfogó modernizációt. Az értelmezésre ennél a kérdésnél sem hat a pártállás, életkor és lakóhely szerint viszont itt is jelentősek a különbségek. Az 5.000 főnél kisebb településen élők és a 60 évnél idősebbek különösen hajlamosak óvatos apró lépesenként értelmezni a reformot, a budapestiek és a diplomások körében viszont azok vannak többségben, akik szerint a reform átfogó modernizálás.

Ugyanakkor a felnőtt magyarok többsége szerint a reformokat érdemesebb egyszerre több területen is elindítani, és csak 39 százalékuk véli úgy, hogy egyszerre csak egy területet szabad megbolygatni. Ennél a kérdésnél azonban már a pártállás is erősen hat a véleményekre. Az SZDSZ támogatói körében 76 százalék vallja azt, hogy egyszerre több területen érdemes elindítani a reformokat, míg a Fidesz támogatói körében csak 47 százalék ugyanez az arány. Ezen túlmenően az is megállapítható, hogy elsősorban a budapestiek és a diplomások hívei a párhuzamosan elindított reformoknak.

A felmérés legfigyelemreméltóbb eredménye az, hogy a polgárok 49 százaléka eléggé éretnek tartja a magyar társadalmat ahhoz, hogy úgy érezze: a többség hajlandó áldozatokat is vállalni az okos reformokért. A kormánypártok hívei körében ennél is magasabb - 56% - ez az arány. Az ellenzéki pártok támogatói valamivel szkeptikusabbak, de még e körben is 42 százalék feltételezi a társadalom többségének áldozatvállalási készségét az okos reformok érdekében.