Van-e élet a választások után?

A pártok támogatottságára mindig is a választási eredmények szoktak a legerősebben hatni, és ez most sincs másképpen. Az MSZP lakossági támogatottsága a részleges kampánycsend előtt mért 34 százalékról 42 százalékra növekedett, miközben más pártok támogatottsága alig változott. A győzteshez húzás ráadásul visszafelé is hatott.

Ha mindenki úgy szavazott volna, ahogy utólag állítja, akkor az MSZP 51 százalékot kapott volna az első fordulóban, és az egyéni mandátumok döntő többségének a besöprésével akár 2/3-os többségre tehetett volna szert a koalíció. Ugyanakkor a 2. Gyurcsány-kormány júniusi megalakulásától egyedül Magyarország nemzetközi megítélésének a javulását várja a relatív többség, az állami költségvetés egyensúlyára, illetve az életszínvonal alakulására gondolva viszont többen pesszimisták, mint optimisták.

A választási kampány véget ért, ám ez egyáltalán nem lohasztotta le a polgárok politika iránti érdeklődését és szavazókedvét, sőt. Március közepén - a részleges kampánycsend előtt készített utolsó Marketing Centrum felmérésben - a megkérdezettek 62 százaléka állította azt, hogy biztosan el fog menni szavazni április 9-én az első fordulóban. A "most vasárnapi" parlamenti választásra viszont a megkérdezettek 71 százaléka ígérte biztosra a részvételét, és a több kérdés alapján készített részvételi valószínűség becslések átlaga a választás előtt 65 százaléknak, most viszont 68 százaléknak adódott.

Ugyanakkor a megkérdezettek 79 százaléka azt állította, hogy elment szavazni az első fordulóban, miközben valójában csak 68 százalék volt a részvételi arány. Az egy hónappal korábbi választásra vonatkozó beszámolók azonban nem csak e tekintetben szépültek meg. Most ugyanis lényegesen többen állítják, hogy a győztesre szavaztak, mint ahányan ténylegesen az MSZP listájára voksoltak. Ha tényleg a mostani válaszoknak megfelelő lett volna a választás eredménye, akkor akár 2/3-os többsége is lehetne a koalíciónak, és az MSZP egyedül is kényelmes többséget élvezne a parlamentben. A "most vasárnapi" szándékok alapján becsülhető választási "eredmény" és az április 9-i szavazásra vonatkozó beszámolók azonban gyakorlatilag teljesen egybeesnek, így joggal feltételezhetjük, hogy sokan a jelen szándékukat vetítették vissza április 9-re, és ezt a jelen szándékot erősen befolyásolja az, hogy jobb szeretünk a győztesek táborába tartozni, mint a vesztesekébe. A 2. Gyurcsány-kormánnyal kapcsolatos várakozások ugyanis korántsem egyöntetűen optimisták.

A választás eredményeként júniusban megalakul a 2. Gyurcsány-kormány. Ennek hatására a kérdésekre érdemi válaszokat adók 38 százaléka szerint javulni fog Magyarország nemzetközi megítélése, ám a költségvetés egyensúlyának javulása tekintetében csak 29 százalékuk, a saját életszínvonal várható alakulása tekintetében pedig csak 18 százalékuk optimista. A válaszok mérlege természetesen erősen pártállás függő. A Fidesz támogatóinak nagy többsége mindhárom kérdés kapcsán pesszimista, az MSZP támogatók többsége pedig mindhárom kérdés tekintetében optimista. Ugyanakkor az SZDSZ és az MDF támogatói az ország nemzetközi megítélése szempontjából hajlamosak pozitív fejleménynek tartani a 2. Gyurcsány-kormány megalakulását, a költségvetés egyensúlyára és a saját életszínvonalukra gondolva viszont inkább borúlátásra hajlanak.

Mindent egybevetve azonban mindez kifejezetten kedvező az újjáalakuló kormány szempontjából. A választási győztesnek ez idáig mindig kijáró extra-bizalmat megszerezte magának a 2. Gyurcsány-kormány is, miközben a közvéleménynek egyáltalán nincsenek felfokozott, és ezért kielégíthetetlen várakozásai az életszínvonal javító kormányintézkedésekkel kapcsolatban.