A beszállítókat hozta helyzetbe az új rendelet: a boltosok csak lesnek a tárgyalásokon

Az úgynevezett élelmiszer termékpálya törvényen (Tfmtv.) alapuló szabályozás a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszűnéséig újabb szigorítással egészült ki. Ennek értelmében kifejezetten tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, ha a kereskedő az élelmiszer beszállítójával szemben a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti, vagy úgy próbál árcsökkentést elérni, hogy a rendelések megszüntetésével, mennyiségi csökkentésével, az akciós, illetve promóciós tevékenységek lemondásával, illetve anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó más eszközzel fenyegeti a beszállítót.

A szabályozás eddig is kategorikusan tiltott bizonyos díjakat, szolgáltatásokat, illetve szerződéses feltételeket - például a logisztikai vagy listázási díjat, a kereskedő érdekeit is szolgáló költségek megosztását vagy a törvényi időtartamot meghaladó fizetési határidőt. Ezek alkalmazásáról a kereskedő jogszerűen nem állapodhatott meg a beszállítókkal, még egyetértés esetén sem.

"A most bevezetett szabályok a kereskedők alkupozícióját tovább korlátozzák a beszállítók védelmében - mondta dr. Mezei Péter ügyvéd, a Baker & McKenzie versenyjogi szakértője. - A kereskedőknek ezért még inkább meg kell fontolniuk, milyen tárgyalási stratégiát alkalmaznak és hogyan kommunikálnak a beszállítókkal - különösen az egyenlőtlen alkupozícióban lévő kisebbekkel - annak érdekében, hogy elkerülhessék a fenyegetés útján történő befolyásolás gyanúját."

Ez azért okozhat nehézséget, mert a kereskedelemben jellemzőek a hosszabb távú beszállítói szerződések, és ezek során nem pusztán a beszerzési árakról, hanem a tárgyalást követő - általában egy éves - időszakban alkalmazott valamennyi szerződéses kondícióról is megállapodnak. Ide tartoznak a közösen lebonyolított marketingaktivitások, promóciós kampányok, a termékek kategóriamenedzsmentje, a progresszív bónuszok, illetve egyéb kereskedői szolgáltatások.

-  tette hozzá a versenyjogi szakértő.

Ráadásul az új szabályok értelmében, ha a beszállító bejelentése alapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) eljárást indít, egyes esetekben a kereskedő köteles igazolni, hogy a beszerzési ár csökkentésére nem tisztességtelen, fenyegető módon került sor. A bizonyítási teher attól függően terheli a kereskedőt, hogy maga milyen piaci súlyú szereplő, illetve milyen alkuerejű beszállítóval áll szemben.

A kereskedő köteles bizonyítani a tárgyalás jogszerűségét, ha:

• a beszállító árbevétele nem haladja meg az 500 millió forintot, a kereskedő árbevétele viszont több mint egymilliárd forint,
• a beszállító árbevétele 500 milliónál több, de 5 milliárdot nem halad meg, míg a kereskedő árbevétele több mint 20 milliárd forint,
• a beszállító árbevétele több mint 5 milliárd, de nem haladja meg a 75 milliárd forintot, a kereskedőé viszont meghaladja a 100 milliárd forintot, továbbá
• a beszállító árbevétele meghaladja a 75 milliárd forintot, míg a kereskedőé 200 milliárd forintnál is több.

Az árbevételek kalkulálásánál a kereskedők és a beszállítók esetében is egybe kell számítani a kapcsolt vállalkozások árbevételeit. Emellett a kereskedőknél az esetleges közös beszerzési szövetséget vagy ügyleti társulást alkotó, illetve a szerződést közösen megkötő kereskedők árbevételét is együttesen kell figyelembe venni.

A fenyegető magatartás gyanúja miatt a NÉBIH látókörébe kerülő kereskedők azért is nehezebb helyzetben lesznek, mert a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy az eljárást csupán kötelezettségvállalással zárják le.

  -  figyelmeztet dr. Mezei Péter.

Az új szabályok miatt célszerű tehát, hogy a kereskedők már a soron következő szállítói tárgyalásokat megelőzően mérlegeljék, hogy az általuk kívánatosnak - vagy legalábbis elfogadhatónak - vélt árak, illetve egyéb szállítási kondíciók milyen összefüggésekben állnak egymással, és tárgyalási stratégiájukat ennek fényében, a fentiekben tárgyalt korlátozásokra is tekintettel alakítsák ki.