Milliárdos mínuszokat termel a visszaváltási rendszer: többet kell majd fizetnünk a jövőben?

A közzétett pénzügyi adatok szerint a vállalat mintegy 450 milliárd forintos árbevétele hiába növekedett, az anyagjellegű ráfordítások már önmagukban felemésztették a teljes forgalmat. A tevékenység így még a személyi jellegű ráfordítások és az értékcsökkenési leírás elszámolása előtt is veszteséges volt. A 2025-ös adózott eredmény végül 47,8 milliárd forintos deficitet mutatott, ami alig jelent javulást az előző évi 50,4 milliárdos hiányhoz képest. A MOL-csoport eddig nagyságrendileg 200 milliárd forintot áldozott a MOHU működtetésére, hitelezésére és beruházásaira, ám a veszteségek megfékezésére egyelőre nincs egyértelmű forgatókönyv.

A legnagyobb pénzügyi terhet a lakossági közszolgáltatás jelenti, amely tavaly 69,4 milliárd forintos veszteséget okozott. Ennek fő oka, hogy a kormány a rezsicsökkentés keretében még a 2012-es szinten fagyasztotta be a lakossági szemétszállítási díjakat. Ez a nyomott árszint ráadásul a kisebb edényzetet használó, profitorientált vállalkozásokra is vonatkozik. Bár a mintegy hatvan-hetven alvállalkozóval végzett hulladékbegyűjtés hatékonyságát a logisztika optimalizálásával lehetne növelni, ez önmagában nem képes eltüntetni a hatalmas hiányt.

A tavaly már teljes évben üzemelő kötelező visszaváltási rendszer (DRS) szintén tetemes, 37,8 milliárd forintos veszteséget termelt. Bár a visszaváltási arány a négyezer automata telepítésének köszönhetően megközelíti a nemzetközi szinten is kiválónak számító 90 százalékot, a hálózat fenntartása rendkívül költséges. Az automaták üzemeltetése, a logisztika, a tisztítás és az informatikai háttér biztosítása éves szinten mintegy 70 milliárd forintot emészt fel. Ezt a kiadást sem a gyártók által fizetett, darabonkénti 6,9 forintos csatlakozási díj, sem a vissza nem váltott palackok után a rendszerben maradó összeg nem fedezi. A visszanyert másodnyersanyagok közül egyedül az alumínium értékesítése nyereséges, a PET-palackok és az üveg újrahasznosítása jelenleg veszteséges.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) ugyan csupán 1,8 milliárd forintos mínuszt hozott, de a magas díjak ellenére is ráfizetéses maradt. Ennek egyik fő oka a potyautasok magas száma, például azok a külföldi webáruházak, amelyek nem fizetnek a Magyarországon hulladékká váló csomagolóanyagaik után. Az egyetlen pénzügyi mentőövet a vállalkozásoknak nyújtott üzleti szolgáltatások és a haszonanyag-értékesítés jelentik, ez az üzletág ugyanis több mint 61 milliárd forintos nyereséget ért el.

A működési kereteket alapvetően meghatározzák az Európai Unió által megkövetelt célszámok, amelyek szerint 2035-re a hulladéklerakás arányát 10 százalék alá kell szorítani, míg az újrahasznosítási arányt 65 százalékra kell növelni. Jelenleg a lerakás 47,4 százalékon, az újrahasznosítás pedig mindössze 37,4 százalékon áll. Az igazi ellentmondás abban rejlik, hogy a jelenlegi piaci viszonyok között az ország újrahasznosítási mutatóinak javulása egyre nagyobb anyagi veszteséget jelent a koncessziós társaságnak, mivel az újrahasznosítási folyamat lényegesen költségesebb, mint a hulladék egyszerű lerakása.

Egy évi 50 milliárd forintos veszteség hosszú távon még egy ekkora magánvállalat számára is finanszírozhatatlan. A közbeszédben már megjelent a 35 éves koncessziós szerződés felülvizsgálatának igénye, amelyet iparági források szerint maga a MOL sem ellenezne feltétlenül. Bár a megállapodás jogilag felmondható, a jövőbeni konstrukciókról még nem kezdődtek érdemi tárgyalások az állam és a vállalat között.

A helyzet rendezése elkerülhetetlenné teszi a rendszer strukturális átalakítását. Ehhez szükség lehet a 2012-ben rögzített díjak inflációkövető korrekciójára, valamint új technológiai beruházásokra, mint például a szelektív biohulladék-gyűjtés kiterjesztése és a százhalombattai hulladékhasznosító mű (HUHA 2) felépítése. A jelenlegi paraméterek mellett az országos rendszer gazdaságilag életképtelen. Ezen a tényen pedig az sem változtatna, ha a jövőben egy állami holding vagy az önkormányzatok vennék vissza a közszolgáltatási feladatokat.