Kritikus szakemberhiány fojtja meg a magyar építőipart: hónapokra leállhatnak a munkálatok

Február 27-től az építésügyi hatóságok már kizárólag tervezési alaptérkép alapján készített helyszínrajzot fogadnak el az engedélyezési eljárásokban. A módosítás elvi célja ugyan támogatható, hiszen a telekhatárok előzetes kitűzésével elkerülhető, hogy az épület felhúzása után derüljenek ki a térképi és a valós állapot közötti eltérések, amelyek korábban gyakran hosszú és drága perekhez vezettek. A gyakorlatban azonban a feltételek nem adottak a zökkenőmentes átálláshoz, ami az egész szektorban komoly fennakadásokat okoz.

A legnagyobb problémát a súlyos szakember- és ügyintézőhiány jelenti az építőiparban. Az alaptérképet ugyanis kizárólag speciális jogosultsággal rendelkező földmérő készítheti el, belőlük azonban a megnövekedett igényekhez képest rendkívül kevés dolgozik a piacon.

A földhivatali ügyintézés ideje szintén drasztikusan megnőtt, így míg korábban a szakemberek néhány nap alatt megkapták a szükséges telekkoordinátákat, ma a túlterheltség miatt bizonyos helyeken akár másfél hónapot is várni kell ezekre. Ráadásul a földhivatali záradékoltatás további hatvan napot vehet igénybe, a szomszédok esetleges vitái vagy egy bonyolultabb telektörténet pedig még tovább lassíthatja a folyamatot.

A mindennapi gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az építőipari vállalkozások nem tudják elkezdeni a kivitelezést, mert az engedélyek hiányában nem tudnak munkát adni a dolgozóknak és az alvállalkozóknak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos hír érkezett a magyar építőipar szereplőinek: mi lesz így az ország húzóágazatával?

A covid utáni aranykorhoz képest most sokkal nagyobb a használtlakás vásárlásra megítélt hitelek összege.

A csúszások miatt a kivitelezők kevesebb építőanyagot, például betont, fát és nyílászárót vásárolnak, így a leállás hatása a teljes ellátási láncon végigsöpör. A vállalkozók számításai szerint a bürokratikus akadály eljárásonként több mint 300 ezer forint pluszköltséget jelent. Ez a hazánkban évente épülő 12-14 ezer új lakásra vetítve már nemzetgazdasági szinten is komoly probléma, ami akár elbocsátásokhoz is vezethet.

A szakmai szervezetek szerint a kialakult helyzet azonnali beavatkozást igényel. Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke a jogszabály módosítását és a korábbi állapot visszaállítását sürgeti. A mérnöki kamara geodéziai szakemberei szintén úgy látják, hogy a hivatalokat nem készítették fel megfelelően a változásra. Ráadásul óriási az aránytalanság, hiszen egyes megyékben több száz építészre mindössze néhány tucat jogosult földmérő jut.

A szakma mindenesetre abban bízik, hogy a harmadik negyedévre a feltorlódott ügyek feldolgozásával és az új képzések elindulásával normalizálódhat a helyzet a szektorban.