Iparűzési adó 2025: az adó mértéke, számítása, lekérdezés és minden határidő egy helyen

Cikkünkben minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk a helyi iparűzési adó 2025 évi aktualitásaival kapcsolatban: tudd meg, változik-e az iparűzési adó törvény 2025-ben, mennyi az iparűzési adó mértéke és hova kell fizetni az iparűzési adót, illetve mikor van az iparűzési adó határidő 2025 évében. Az iparűzési adó változások mellett annak is utánajárunk, hogyan történik az iparűzési adó lekérdezés, hogy megtudjuk, mennyi az iparűzési adó egyenleg, továbbá megvizsgáljuk, hogyan történik az iparűzési adóelőleg számítása és a KIVA iparűzési adó számítás.

Kinek, hova kell fizetni az iparűzési adót 2025-ben?

A helyi iparűzési adó (röviden csak HIPA vagy IPA) egy speciális adónem, amely a Magyarországon működő kis- és középvállalkozások, cégek bevételét érinti (1990. évi C. törvény a helyi adókról). Az iparűzési adó befizetése a cégek, vállalkozások bejelentett telephelye és székhelye alapján történik annak a helyi önkormányzatnak az irányában, ahol jövedelemszerző tevékenységet folytat – feltéve, ha az adott településen van iparűzési adó (azt, hogy az iparűzési adó hol mennyi, az adott önkormányzat vezetősége szabja meg – van, ahol 0% az iparűzési adó 2025-ben is). Amennyiben a cég, vállalkozás székhelye és telephelye külön önkormányzat hatáskörébe tartozik, 2025-ben is elérhető opció a helyi iparűzési adó megosztása.

A hazai kisvállalkozóknak, ha az egyszerűsített adóalap-megállapítást választják és működésük több önkormányzat hatáskörébe tartozik, az iparűzési adó alapját a székhely és a telephely(ek) szempontjából érintett valamennyi önkormányzat adókulcsa szerint kiszámítják, az adókötelezettséget minden telephely irányában külön-külön teljesíteni kell.

Helyi iparűzési adó 2025: mik a legfrissebb HIPA változások?

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) tovább szigorítja az önkormányzatok gazdálkodását és átláthatóbbá teszi finanszírozásukat: a 2025-ös gazdálkodási szigorítások egyike az ún. faktorálás megtiltása az önkormányzatok számára, emellett változnak a kincstár felé teljesítendő adatszolgáltatási feltételek, továbbá új szabály, hogy 50 millió Ft feletti fejlesztési célú támogatás folyósítása most már kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára lehetséges.

Szintén 2025-ös aktualitás: a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) meghirdette a Versenyképes Járások programot, ami egy olyan 65 milliárd forintos területfejlesztési alap, amely nagyobb fejlesztési forráshoz juttatja az önkormányzatokat, mint amit a korábbi iparűzési adótöbblet megengedett.

A program szerint az iparűzési adó 2025. évi többlete bekerül a területfejlesztési alapba, innen pályázhatják vissza a járások által. A járások ugyanarra az összegre pályázhatnak, ami HIPA többlet formájában megjelent, azonban, ha ez az összeg nem éri el az évi 250 millió forintot, a költségvetés ki fogja egészíteni azt.

Az iparűzési adó átszervezése: hogyan változott a HIPA törvény?

Az iparűzési adó törvény 2023-ban esett át nagyobb módosításon, melynek értelemben az adóalap egyszerűsített megállapításának céljából a korábbi háromféle adózási módszert egyféle helyi iparűzési adóalap-megállapítási mód váltotta fel. A 2023. január 1-jén hatályba lépett új iparűzési adó jogszabály (2022. évi XLV. törvény 64. §.) újonnan bevezetett iparűzési adóalanyi kategóriái a kisvállalkozókat (minden olyan vállalkozó, akinek az éves bevétele legfeljebb 25.000.000 Ft, átalányadózó kereskedők esetében legfeljebb 120.000.000 Ft) érintették.

A 2023-as iparűzési adó törvénymódosítás lényege: ekkortól a kisvállalkozók választhatják a bevételi sávokon alapuló, tételes iparűzési adóalap-meghatározást, amelyet évi egyszeri iparűzési adófizetési kötelezettség terhel. További iparűzési adó könnyítés, hogy nekik HIPA bevallást sem kell benyújtaniuk (kivéve speciális esetekben). Ha a kisvállalkozó az új adóalap-megállapítást alkalmazza, a helyi iparűzési adó esetében adókedvezményre, adócsökkentésre, adómentességre a továbbiakban nem jogosult.

Az iparűzési adó új, sávosan differenciált adóalap-meghatározás 3 bevételi sávja a következőképpen alakul, időarányosítással számítva:

• évi 12 millió Ft-os bevétel alatt: a vállalkozó székhelyére és a telephelyére jutó adóalap 2,5 millió - 2,5 millió Ft.
• évi 12 millió és 18 millió Ft közötti vállalkozói bevétel esetén: az adóalap 6 millió – 6 millió Ft.
• 18 millió és 25 millió Ft közé eső vállalkozói bevétel esetén: az adóalap 8,5 millió - 8,5 millió Ft (ide tartozik az a kisvállalkozó is, aki az szja-törvény szerint olyan átalányadózó kiskereskedő, akinek az adóévi bevétele legfeljebb 120 millió Ft).

A sávos adózás az egész adóévre választható, a döntés visszavonásig érvényes és minden telephelyre egységesen vonatkozik (telephelyenként nem lehet eltérő iparűzési adómegállapítási módszert választani).

Ha a vállalkozó bevétele átlépi a fent meghatározott küszöbértékeket vagy meghaladja a felső határértéket, a helyi iparűzési adó 2025 évi befizetését az éves adóbevallás alapján kell rendezni az érintett önkormányzat felé. 2023 óta abban az esetben is alkalmazható a transzferár-korrekciós tétel az iparűzési adóalap megállapítása során, ahol az adózó kapcsolt vállalkozásánál az ügylet értéke a helyi adó alapjába nem számít be tételként.

Iparűzési adó változás 2024: mi történt tavaly?

Az iparűzési adó változása 2024 évében a korábbi törvénymódosításhoz képest már csak kisebb újdonságokat foglalt magában: az iparűzési adó változásai tavaly többek között a légi személyszállítást végző vállalatokat érintették. Tavaly óta a vállalkozás telephelyének kell tekinteni azon önkormányzat illetékességi területét is, ahol olyan, a légi közlekedésről szóló törvény szerinti repülőtér van, ahonnan az adott vállalkozó járatai indulnak – erre a speciális esetre az iparűzési adóalap-megosztás speciális jogszabályai alkalmazandók.

2024. január 1-től légi személyszállítást végző vállalkozónak minősül az iparűzési adó jogszabály szerint minden olyan vállalkozó, akinek az adóévben a nettó árbevételének legalább a 75%-a légi személyszállítási szolgáltatásból (illetve ezzel együtt nyújtott szolgáltatásokból) származik. Az említett szolgáltatásokból származó ellenérték nettó árbevételnek minősül, ezáltal a helyi iparűzési adó alapját képezi. Ehhez kapcsolódó 2025-ös változás, hogy

nem keletkezik sem telephelye, sem HIPA fizetési kötelezettsége azoknak a légi személyszállítást végző külföldi vállalkozóknak Magyarországon, amelyeknek illetősége szerinti állama részese a Chicagói Egyezménynek (a nemzetközi polgári repülésről szól).

Az iparűzési adó törvény kitért az újonnan bevezetett PET-palack visszaváltó rendszerekre is: ennek értelmében az árbevételt csökkenteni kell a visszaváltási díj árbevételként elszámolt összegével. Továbbá: a vállalkozóknak most már arra is figyelniük kell, hogy hány napig szüneteltetik vállalkozásukat megszakítás nélkül, ugyanis

ha a vállalkozás szüneteltetés ideje nem éri el a 181 napot, akkor a HIPA 2025 szabályok szerint nem szűnik meg a vállalkozó adóalanyisága.

Az iparűzési adó törvény 2023-ban bevezetett legfontosabb módosításait (Egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény, a helyi iparűzési adó egyszerűsített megállapítása) korábbi cikkünkben gyűjtöttük össze. Az iparűzési adó törvény az elmúlt években több kisebb-nagyobb módosításon ment keresztül, amelyekről a Pénzcentrum szintén beszámolt (hogyan változott az iparűzési adó 2022-ben, 2021-ben és 2020-ban?).

Mennyi a helyi iparűzési adó mértéke 2025-ben?

Az iparűzési adó mértéke 2025 évében klasszikus esetben változatlanul 0-2% között mozog (2021-2022 évében átmenetileg 1%-ban maximalizálták az iparűzési adó mértékét a koronavírus járványra való tekintettel, hogy a magyar cégek, vállalkozások könnyebben átvészelhessék ezt az időszakot). A helyi iparűzési adókulcs idén tehát maximum 2%, ami azt jelenti, hogy a cég, vállalkozás telephelye, székhelye szerinti önkormányzat legfeljebb ennyi adót hajthat be a helyi vállalkozón - azonban az önkormányzat dönthet akár amellett is, hogy egyáltalán nem szed iparűzési adót (azaz a helyi iparűzési adó 0% az adott településen).

Navracsics Tibor, a KTM vezetője a MÖOSZ által szervezett "Az önkormányzatok 2025. évi költségvetési kilátásai és fejlesztéspolitikai lehetőségei" című konferencián kitért arra, hogy

2991 magyar településen van iparűzési adó, azaz továbbra is van 164 olyan önkormányzat, ahol most is 0% az iparűzési adó.

Hol nincs iparűzési adó Magyarországon? Nos rengeteg olyan településsel találkozhatunk az országban, ahol nincs iparűzési adó, azonban ezekről a helységekről nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy tipikusan kisebb, kevésbé frekventált elhelyezkedésű falvakról van szó, amelyek alapesetben nem túl népszerűek a cégek, vállalkozások körében – éppen ezért igyekeznek a kedvezőbb adózási feltételekkel magukhoz vonzani a vállalkozókat.

Az iparűzési adó törvény átszervezése óta a legtöbb vállalkozónak már nem számít, hogy hol mennyi az iparűzési adó, hiszen a kisvállalkozók mind választhatják a fentiekben részletezett új iparűzési adó fizetési rendszert, bevételi sávjaiknak megfelelően.

Hogyan történik az iparűzési adó számítása 2025-ben?

Az iparűzési adó számítás 2025-ben alapesetben nem változott: az iparűzési adóalap kiszámítása során

1. a vállalkozó, cég árbevételéből kivonjuk az anyagköltséget, az eladott áruk beszerzési értékét, az alvállalkozók, a közvetített szolgáltatások, illetve a K+F költségeit,
2. ezután az így megkapott adóalapot a vállalkozás székhelye és/vagy telephelye szerint érvényes adókulcs (0-2%) szerint szorozzuk be.

Az iparűzési adóelőleg számítása 2025-ben

Amennyiben egy kisvállalkozó az egyszerűsített iparűzési adó 2025 évi megállapítást választja, évi egy alkalommal kell megfizetnie a rá vonatkozó bevételi sáv alapján az iparűzési adót. Az iparűzési adóelőleg számítása kapcsán érdemes tudnunk, hogy az iparűzési adóbevallásban meg kell határozni a következő évre fizetendő helyi iparűzési adóelőleg összegét is – amennyiben a bevallási időszak nem a teljes adóévre vonatkozik, ezeket a HIPA előlegeket évesíteni kell.

A helyi iparűzési adóelőleg megállapítása az adóbevalláskor történik – ehhez mindenképp célszerű egy könyvelő szaktudását igénybe vennünk a – a 25HIPAK nyomtatványon (a Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén c. nyomtatványhoz használjuk az ÁNYK-t – mutatjuk, hogyan kell kitölteni). Mivel az előző évi HIPA elszámolás határidő később van, mint a tárgyév első iparűzési adóelőleg határidő, a következő iparűzési adó számítás alkalmazandó:

• a tárgyév 1. féléves iparűzési adóelőleg összege a 2 évvel korábbi ténylegesen befizetett iparűzési adó 50%-a, a hatályos adókulccsal számolva.
• a tárgyév 2. féléves iparűzési adóelőleg összege az előző évi adóalapra számított tárgyévi HIPA mértékkel megállapított adó és az első félévre befizetett iparűzési adóelőleg különbözete.

KIVA iparűzési adó számítás

Az új iparűzési adó szabályok értelmében a KATÁS adóalanyok is jogosultak az iparűzési adó egyszerűsített adóalapjára vonatkozó tételes rendszerét választani, a bevételük nagyságától függően.

A kisvállalkozói adósok esetében a KIVA iparűzési adó számítás kapcsán fontos tudni, hogy ebben az esetben az iparűzési adó alapja nem a klasszikus adóalap, hanem a KIVA-alap 20%-kal növelt értéke.

Iparűzési adó határidő 2025: meddig kell befizetni az iparűzési adót?

Szintén 2023-ban vezették be az iparűzési adóelőleg két részletben történő befizetését: az első félévi iparűzési adóelőleg határidő a tárgyév március 15-e, a második félévi adóelőleg határidő pedig a tárgyév szeptember 15-e. A tárgyévre vonatkozóan a tényleges iparűzési adót egy alkalommal kell befizetni:

az éves helyi iparűzési adó határidő, egyben a helyi iparűzési adóbevallás határidő az adóévet követő év május 31.

Amennyiben a vállalkozó nem kívánja a továbbiakban alkalmazni a fent részletezett iparűzési adó tételes adóalap-megállapítási módszert, akkor az erre irányuló bejelentését a bevallás benyújtásáig (azaz május 31-ig) teheti meg. Fontos: ha a vállalkozó kilép a sávos módszerből, a bejelentéssel egyidejűleg más módszer alapján kell teljesítenie az iparűzési adókötelezettségét az adóév egészére nézve!

Iparűzési adó lekérdezés: mennyi az iparűzési adó egyenleg?

Így, hogy tudjuk, hova kell fizetni az iparűzési adót és mennyi az iparűzési adó mértéke a helyi önkormányzatoknál, illetve hogyan alakulnak a bevételi sávok a helyi iparűzési adó 2025 évi szabályrendszerében, nézzünk utána annak is, hogyan zajlik az iparűzési adó lekérdezés és mennyi az iparűzési adó egyenleg – ezekkel az információkkal mindenképpen legyünk tisztában, mielőtt vállalkozóként székhelyet vagy telephelyet létesítünk valahol.

Az iparűzési adó egyenleg és más, a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó tudnivalók egyszerűen lekérdezhetők az E-Önkormányzati Portálon keresztül. Ahhoz, hogy hozzáférhetővé váljon számunkra a helyi iparűzési adó egyenleg, illetve, hogy megtudjuk, hol mennyi az iparűzési adó mértéke és más HIPA információk birtokába kerülhessünk, rendelkeznünk kell Ügyfélkapu+ vagy Digitális Állampolgár (DÁP) regisztrációval.