Vége az aranykornak: kegyetlen csapdába csaltak rengeteg magyar sofőrt a külföldi óriáscégek

Az elmúlt években az Uber és a Bolt nagyjából háromezer taxist szívott el a magyar tulajdonú cégektől. A hagyományos társaságok számára ez jelentette a kegyelemdöfést. Üzleti modelljük ugyanis a sofőrök által fizetett fix fuvarszervezési díjakra, úgynevezett tagdíjakra épült. Ez heti vagy havi szinten 35–50 ezer forintot jelentett, amelyből a háttérben zajló működést, például a diszpécserszolgálatot finanszírozták. Amikor a sofőrök száma a kritikus, 170-270 fős határ alá esett, a rendszer fenntarthatatlanná vált. Csak tavaly három cég, köztük a 6x6 Taxi kényszerült befejezni a működését.

A nemzetközi applikációk sikere éppen a fix fuvarszervezési díj eltörlésében rejlett. A fix befizetések helyett fuvardíjarányos jutalékot vezettek be. Ez a taxisoknak már csak azért is vonzóbb volt, mert így a szabadságuk idején nem termeltek veszteséget. Az Uber ráadásul agresszív kampánnyal indított. Az elsők között regisztrálóknak három hónapig semmit sem kellett fizetniük, majd egy rendkívül alacsony, 5 százalékos jutalékkal dolgozhattak tovább. A veszélyt érzékelve a Bolt is hasonlóan kedvező díjakat szabott meg. Bár a külföldi székhely miatti fordított áfa ezt az 5 százalékot a valóságban 6,35 százalékra emelte, ez az összeg még így is töredéke volt a hazai cégek által kért díjaknak.

A multinacionális vállalatok a piac megszerzése érdekében hajlandóak voltak ideiglenesen alacsony nyereséggel, vagy akár veszteséggel is működni. Pontosan tudták, hogy a magyar versenytársak a magasabb működési költségeik miatt nem tudnak lépést tartani velük. A kezdeti időszakban a hatalmas kereslet és a viszonylag alacsony sofőrlétszám miatt az átigazoló taxisok kiugró bevételeket könyvelhettek el.

Ez az aranykor azonban hamar véget ért. Miután a nemzetközi cégek megszilárdították a piaci pozíciójukat, elkezdték emelni a jutalékaikat. Az Ubernél a levonás ma már megközelíti a 18 százalékot, amihez a reptéri fuvarok esetében további tételek adódnak. A Boltnál az alapjutalék 22 százalék körül mozog, amit csak a kiemelkedően sok fuvart teljesítő sofőrök tudnak 15 százalékra mérsékelni. Ha ehhez hozzászámoljuk a fordított áfát, a sofőröket terhelő teljes elvonás mindkét platformnál 20-22 százalékra tehető. Szakértők szerint ezzel a külföldi vállalatok árelőnye teljesen eltűnt. A taxisok nagyságrendileg ugyanannyit tarthatnak meg a bevételükből, mintha egy hazai társaságnál dolgoznának.

A magasabb jutalékok mellett a sofőrök nettó jövedelmét a piac telítődése is csökkentette. A megnövekedett sofőrlétszám miatt ugyanis kevesebb fuvar jut egy emberre. Szintén hátrányt jelent az erős szezonalitás, hiszen a külföldi turistákra építő applikációk forgalma a nyári csúcsidőszak után érezhetően visszaesik. Emellett sok sofőr amiatt is elégedetlen, mert átláthatatlannak tartja a platformok fuvarelosztó algoritmusainak működését.

Mindezek a tényezők vezettek oda, hogy egy szűk réteg elkezdett visszatérni a hagyományos, magyar tulajdonú taxitársaságokhoz, amelyek kiszámíthatóbb feltételeket garantálnak. Ez a visszavándorlás azonban nem ölt tömeges méretet, így a budapesti taxipiacon újabb drasztikus átrendeződés már nem várható.

Címlapkép: Bodnár Boglárka, MTI/MTVA