Kerekedik a probléma a béremelésekből: ez a szektor roppanhat meg 2022-ben

A kormányrendeletben rögzített, minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj jelenleg 2474 forint, ami mindössze 28%-kal magasabb a 2015-ös szintnél.

Az időközben végbement bér- és egyéb költségnövekedések miatt ez az összeg ma már közel van ahhoz a legalsó határhoz, amennyiért egy a törvényesség és a minőség iránt elkötelezett cég biztonsági szolgáltatást tud végezni

– kezdte Romasz Sándor, a Magyar Testőr Szövetség korábbi elnöke, a Nevadasec Prémium Szolgáltató Kft. ügyvezetője. Szavait alátámasztja, hogy a garantált bérminimum, amit jogszabálykövetőként a vagyonvédelemben is ki kell fizetni, a hat évvel ezelőtti bruttó 122 ezerről januártól 260 ezer forintra nő. Mindez azt jelenti, hogy a bérköltség a többnyire óradíjalapú szerződéses megállapodások egyre nagyobb hányadát emészti fel.

Összehasonlításképpen, az építőiparban ugyanezen időszak alatt 82%-kal (2490-ről 4530 forintra) nőtt a rezsióradíj, ami sokkal inkább lehetővé teszi a kötelező béremelések kigazdálkodását, mint a biztonsági szektorban, ahol ez az érték mindössze 28%.

Német Ferenc, a Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara alelnöke úgy látja, januártól konfliktusos tárgyalásokra van kilátás a cégek és a megrendelők közt, a helyzet pedig kockázatokat is rejt magában.

Ha a szolgáltatóknak nem sikerül kiharcolni a díjaik emelését, két út áll előttük. Vagy a működési költségeik és a profitjuk, akinél még van ebben tartalék, rovására lépik meg a jogszabály által előírt béremelést, vagy abba a zónába tévednek, ahol a NAV lecsaphat rájuk, ahogy arra nemrég számos példát láttunk

– mondta. Romasz Sándor ezzel kapcsolatban megjegyzi:

a törvénytelenül működő cégek elleni fellépés fontos, és érdemes lenne kiterjeszteni a kört azokra a megbízókra is, akiknek nyilvánvalóan tudniuk kell, hogy a másik oldal nem képes az adott vállalási összegért tisztességesen kifizetni a bért és a járulékokat, mégis egyfajta haszonélvezőként fenntartják ezt a gyakorlatot.

A szakmai kamara alelnöke mindent egybevetve biztos abban, hogy a garantált bérminimum jelentős emelése hosszútávon előnyére válik a szektornak, a rövidtávú problémákat pedig a rezsióradíj minél előbbi emelésével lehetne megelőzni. Az eddigi egyeztetések alapján ilyen téren 5-15% közti növekedésre számít, ami kihirdetés után a vállalási díjakban is megjelenhet.