A társasági adó törvény röviden: mi a társasági adó, mennyi a társasági adó mértéke 2020 folyamán?

A társasági adó törvény egyeseknek első látásra bonyolultnak tűnhet, ám valójában nagyon egyszerű meghatározni, hogy kinél mennyi a társasági adó fizetési kötelezettség. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan változott az elmúlt években a társasági adó mértéke 2020 évéig bezárólag, jelenleg ki kötelezett társasági adó feltöltésére, milyen belföldi és külföldi adóalanyok vannak.

Mi az a társasági adó (TAO)?

A társas vállalkozók alapvetően több adózási forma közül választhatják ki a számukra legkedvezőbb járulékfizetési formát. Az olyan egyszerűsített adózási formák mellett, mint például a KATA, a társasági adó törvény (1996. évi LXXXI. törvény; Tao. tv.) más módszerrel adóztatja meg a vállalkozó jövedelmét, nyereségét. A társasági adó mértéke összefügg a vállalkozás adózás előtti eredményeinek csökkentő vagy növelő tételeivel.

Kinek van társasági adó fizetési kötelezettsége?

A társasági adó alanyainak esetében megkülönböztetjük a belföldi és a külföldi adófizetőket, akik ugyanazokkal a feltételekkel kell, hogy fizessék a társadalmi adó összegét.

1. A társasági adó belföldi adóalanyai:

• gazdasági társaságok;
• szövetkezetek;
• vállalatok: állami vállalatok, állami gazdálkodó szervek, trösztök, bizonyos jogi személyek vállalatai, leányvállalatok;
• ügyvédi irodák, végrehajtó irodák, közjegyzői irodák, szabadalmi ügyvivői irodák;
• erdőbirtokossági társulat, vízitársulat;
• MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program);
• ERIC (Európai Kutatási Infrastruktúráért Felelős Konzorcium);
• alapítványok, közalapítványok, köztestületek, egyesületek, lakásszövetkezetek;
• egyházi jogi személyek;
• önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak;
• felsőoktatási intézmények és az általuk működtetett intézmények, diákotthonok;
• európai területi társulások;
• egyéni cégek;
• olyan külföldi személyek, akiknek az üzletvezetési székhelye belföldön van;
• bizalmi vagyonkezelési szerződések alapján kezelt vagyon.

2. A társasági adó külföldi adóalanyai:

• olyan külföldi vállalkozások, amelynek a telephelye (nem összetévesztendő a székhellyel!) Magyarországon van;
• ingatlannal rendelkező magyar társaság olyan külföldi tagja, aki részesedésének kivonása, elidegenítése során jövedelemhez jut.

Kikre nem terjed ki a társasági adó törvény hatálya?

Kivételek mindig akadnak, ez nincs máshogy a társasági adó törvény esetében sem. A következő speciális piaci szereplők nem esnek a társasági adó törvény hatálya alá:

• magyar politikai pártok;
• Magyar Nemzeti Bank;
• Magyar Távirati Iroda;
• Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.;
• Közszolgálati műsorszolgáltatás;
• Tartalékgazdálkodási közhasznú társaság;
• Foglalkoztatottak foglalkoztatása céljából létrehozott KHT-k;
• Közlekedési, hírközlési és vízügyi tartalékgazdálkodási KHT;
• olyan vállalkozások, amelyek más, egyszerűsített adózási formát választottak;
• felszámolás alatt álló vállalkozások.

Mikor keletkezik társasági adó fizetési kötelezettség?

Belföldi illetőségű személyeknél azon a napon, amikor közokiratba foglalják a társasági szerződést / azon a napon, amikor létrejött a vállalat. Külföldi társasági adó alany esetén a fiók Cégbírósági bejegyzési napjától kezdve; cégnyilvántartásba nem bejegyzett telephely esetén pedig az első jognyilatkozat megtételének dátumától kötelező a társasági adó megfizetése.

A társasági adó fizetési kötelezettségének megszűnése

Belföldi vállalkozásnál a vállalkozás megszűnésének napjától, vagy attól a naptól fogva, amikor valamilyen okból kikerül az adó hatálya alól (pl. más adózási formát választ, ha teheti). Külföldi adóalanynál a társasági adó törvény hatálya alóli kikerülés a fióktelep cégnyilvántartásból való törlésével, a felszámolási eljárás kezdetétől, a megszűnést eredményező jognyilatkozat megtételének napjától lehetséges.

Mennyi a társasági adó mértéke?

A társasági adó mértéke nagyban függ az adózás előtti eredmény pozitív és negatív korrekciós tételeitől (növelő és csökkentő tételek). Az alap módosulásának célja, hogy a vállalkozó ne tudjon adózatlan jövedelmet kivonni az üzletből, javuljanak a vállalkozási feltételek, ösztönözzék a vállalkozókat a társadalmi feladatvállalásra és kizárják a kettős adózást. Ennek érdekében a társasági adó elszámolása során nem fogadják el a növelő tételeket, amelyek a nem gondos elszámolás következményei, illetve emiatt szankcionálhatják is a vállalkozást.

A társasági adó mértéke 2020 -ig:

• 1997-2003: 18%
• 2004-2005: 16%
• 2006-2007: 16%; 5.000.000 Ft adóalap alatt 10% (feltételektől függően)
• 2008-2009: 16%; 50.000.000 Ft adóalap alatt 10%
• 2010-2016: 19%; 500.000.000 Ft adóalap alatt 10%
• 2017- napjainkig: 9%.

Társasági adó kedvezmények

• Kis- és középvállalkozók kedvezménye;
• Fejlesztési kedvezmény;
• Beruházási kedvezmény;
• Térségi- és egyéb kedvezmények.

A társasági adó bevallása

A társasági adó bevallását az adóévet követő május 31-ig kell megtennünk, ez a dátum a fizetési határidő is. A következő 12 hónapra a társasági adóelőleg bevallása is kötelező, amelyben feltüntetjük az esedékességi időre jutó összeget. Halasztás esetén számoljunk a kamatokkal!

• A NAV társasági adó bevételi számla száma: 10032000-01076019. Kódja: 101.

Ki kötelezett társasági adó feltöltésre?

Annak van adóelőleg feltöltési kötelezettsége, akinek az adóévet megelőző évben 100.000.000 Ft-ot meghaladó árbevétele volt. A társasági adóelőleg-kiegészítés határideje a tárgyév utolsó hónapjának 20. napja.

Összegzés: kinek kedvez a társasági adó?

A legtöbb vállalkozás a lehető legegyszerűbb, kedvező adózási lehetőségeket keresi magának (KATA, KIVA, EVA), ám számos tevékenység esetében a TAO, vagyis a társasági adó a legkedvezőbb, ugyanis a társasági adó mértéke a korrekciós tételektől függ és vállalkozásonként más-más befolyásoló tényezőkkel kell számolnunk. Vállalkozásindítás előtt érdemes kikérni egy szakember tanácsát, hogy a lehető legjobb adózási rendszert válasszuk!