Keresik a kibúvót: így maradhat valaki katás a szigorítás ellenére?

Az idei nyár elején Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatára az Országgyűlés megszavazta a "LEX PARRAGH"-ként elhíresült KATA szigorítást, ami nagy ellenállást váltott ki a vállalkozások részéről, mivel azt érezték, a módosítások a fejük felett történnek. A BKIK vezetősége éppen ezért úgy döntött, hogy egy empirikus kutatás keretén belül, együttműködve a Budapesti Gazdasági Egyetemmel és a Szent István Egyetemmel megkérdezi a vállalkozókat a KATA adónem különböző aspektusairól.

Ez jó lehetőség lehet arra, hogy megalapozott javaslatokat lehessen tenni a KATA adónem jelenlegi problémáinak a megoldására. A július végén, augusztus elején készített felmérésben 6042 vállalkozás válaszolt a kérdőívekre. Nem meglepő, hogy a válaszadók többsége véli úgy, hogy a vállalkozásokat hátrányosan érintik a jövő évtől hatályba lépő új KATA-szabályok, hiszen a válaszadók között sokan vannak, akiket valóban hátrányosan érintenek a változások.

Nagyon sok olyan válaszadó is akadt, aki szerint a KATA hasonló pályát futhat be, mint a gazdasági csodafegyverből néhány év alatt megtűrtté vált, majd megszüntetett egyszerűsített vállalkozói adó (eva). "Azzal együtt, hogy a KATA eredeti célkitűzése a kisvállalkozók adminisztrációs terheinek mérséklése volt, illetőleg emellett fontos szempont volt a gazdaság fehérítése, a tapasztalatok szerint...

- hangsúlyozza Nagy Elek, a BKIK elnöke, aki teljes mértékben egyetért a jogalkotó céljával, a bújtatott munkavállalás elkerülése miatti szigorítási szükséglettel, ugyanakkor kritizálja az országos gazdasági kamara elnöke által a jogszabályalkotók felé beterjesztett megoldási javaslatot. Egyrészt problematikusnak érzi a fűnyíróelv-szerű megoldást: az egy ügyfélnek egy éven belül számlázott összeg 3 millió forint feletti részét terhelő pluszadó ugyanis olyanokat is hátrányosan érint a közel 400 ezer katás vállalkozóból, akik önhibájukon kívül esnek majd a restrikció hatálya alá, másrészt a szabály elég könnyű kijátszhatóságát.

Szintén nem meglepő, hogy a budapesti kamara és a két egyetem közös felmérését kitöltők 87,67 százaléka vélekedik úgy, hogy egy törvénymódosító javaslat előkészítésénél be kell vonni a vállalkozókat is a folyamatba. Nagy Elek szerint ennek részeként érdemes feltárni a vállalkozóknak a katával kapcsolatos anomáliákat:

A bújtatott munkavállalás mellett egyfelől azt, hogy az eredendően személyi jellegű kifizetések közterheinek kiváltására létrehozott adónemet nem harmonizálták kellőképpen a minimálbér időközi változásaival (2013-ban 98 ezer forint volt, míg 2020-ban már 161 ezer forint a minimálbér) és annak társadalombiztosítási járulékaival, másfelől a bevételi határok felemelése (az eredeti 6 millió forintról 12 millióra) anélkül történt meg, hogy a társadalombiztosítást is tartalmazó adótételek változtak volna. E probléma kezelésére álláspontja szerint egy országos gazdasági kamarának időben javaslatot kellett volna tennie a jogalkotók felé.

A kutatásban többfajta megoldási módszert helyezhettek preferenciális sorrendbe a kutatási kérdőívet kitöltők. Ennek eredménye egyértelműen mutatja a vállalkozók elsődleges válaszaikban több mint 42 százalékban el tudják képzelni valamilyen adóteher növekedését a szabályozás egyszerűsége megmaradásáért vagy akár szigorú ellenőrzés mellett, nagyjából egyharmaduk a maradó adóteher mellett az adminisztráció bonyolításában látják a megoldást, míg a fennmaradó rész valamilyen szankció alkalmazását látja a legcélszerűbbnek.

A BKIK elnöke úgy véli, konzultációk formájában célszerű tudatosítani a vállalkozókban, milyen feltételek mellett maradhat fenn reálisan és tartósan a KATA a hazai adórendszerben, hogy kedvező tulajdonságaiból minél többet megtarthasson úgy, hogy közben a költségvetési logikát sem sérti alapjaiban. Az üzleti szereplők ez iránti fogékonysága aligha kérdőjelezhető meg, hiszen a felmérésből még az is kiolvasható, hogy a katát választó vállalkozói kör gazdasági értelemben kiemelten tudatosnak számít: a válaszadók 97,54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ismeri a katás szolgálati idő és a társadalombiztosítási jogviszonnyal kapcsolatos nyugdíjbiztosítási kérdéseket, 50,80 százalékuk pedig saját nyugdíjcélú megtakarítással is rendelkezik a negatív hatások kiküszöbölésére.

A BKIK, más vállalkozói szervezetek javaslatait is figyelembe véve látja a lehetőségét olyan megoldásnak, amelyik mindenki számára megnyugtatóan tudná rendezni hosszútávon a katások helyzetét.