Míg a kiskereskedelem egésze 2017-ben hozzávetőleg csak 6 százalékkal bővült, addig az online piac csaknem 18 százalékkal növelte bevételeit. Ez pedig azt jelenti, hogy a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 4,3 százaléka származik internetes értékesítésből - hangzott el a GKI és az Árukereső.hu szerda reggeli sajtóreggelijén.

Árérzékeny magyarok

- hívta fel a figyelmet Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője. Ennek ellenére Magyarországon megközelítőleg 3 millió online vásárlót lehet számon tartani. Budapest ennek a tömegnek "csupán" a 25 százalékát adja, tehát a kereskedőknek létfontosságú, hogy tágabb piacban gondolkodjanak és úgymond a vidékre is nagy hangsúlyt fektessenek.

Az online magyar vásárlók legnagyobb része a rutinosok közé sorolható, sőt 29 százalékuk kifejezetten utánajárónak számít, ami azt jelenti, hogy lassan, de körültekintően vásárolnak. Ők jellemzően férfiak, míg az akcióvadászok (a teljes vásárló réteg 6 százaléka), akik jellemzően nők, hajlamosak elcsábulni az ad hoc akciók iránt.

Mindezek mellett a magyar vásárlók leginkább az ígértek betartására érzékenyek. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos vásárlónak nem lényeg az, hogy még akár aznap vagy másnap átvegye megrendel csomagjait, sokkal fontosabb számára, hogy a kereskedő betartsa az ígéreteit, azaz ha öt napot ígér 5 nap múlva legyen ott a csomag, ha két hetet, akkor két hét múlva.

- világított rá GKI szakértője.

Mégiscsak megőrültünk november végén

A tavalyi kiugró eredmények elérésében fontos szerepet játszott a karácsonyt megelőző hónap sztáreseménye a BlackFriday. Az itthon csak fekete péntekként elhíresült, esetenként nagyobb füsttel, mint lánggal égő, egyszeri, online vásárlási alkalom ugyanis a teljes negyedik negyedéves online költés több mint ötödét, azaz közel nettó 27 milliárd forintot realizált egyetlen napon.

- mondta el Madar Norbert.

Hiába azonban a kiemelkedő fekete pénteki bevételek, kijelenthető, hogy az eufória érzése nem csak a vásárlókat, de a kereskedőket is sok esetben megszédítette, azaz arra sarkallta, hogy még véletlenül se maradjanak ki a felhajtásból. A kereskedői részvételi arány 2017-ben volt a legmagasabb, mégis leginkább a legnagyobb webáruházak voltak képesek igazán érvényesülni.

Nem meglepő, hogy a kisebb szereplők inkább kényszerként élik meg a novemberi felhajtást. Ez a megosztás a számokban is látszik, összességében ugyanis a boltok 28 százalékánál hozott a vártnál jobb eredményt, miközben a 30 százalékuknál kifejezetten alulteljesített a nap.

Mit hozhat 2018?

A szakértők szerint maradhat a 18 százalékos növekedés, azonban a kereskedőknek sokkal személyesebbé kell tenniük az oldalukat. Ez azt jelenti, hogy személyre szabottan kell a készletinformációt eljuttatni a potenciális vásárlókhoz. Nem tehetik meg például azt, hogy a megrendelt áruról utólag derüljön ki, hogy nincs készleten.