Tilos lesz a reklámújság, és több ezer árufeltöltő kerülhet utcára

2017. április 10. 15:30

Egy ideje rájár a rúd a multikra, volt itt élelmiszerbotrány, azzal is riogatják őket, hogy adót kell fizetni a parkolóhelyek után, de megvágnák a reklámköltségeiket, megszűntetnék a reklámújságokat és még néhány ezer embert kötelezően fel kellene venniük.

Megszerezte az Index a kereskedelmi láncok működését jelentősen megnehezítő előterjesztés legújabb változatát. Annak ellenére azonban, hogy a kormány nagyon sokszor beleírta, hogy a legutóbbi verzió kiszivárgása óta egyeztetett az érintett szervezetekkel, a legtöbb javaslat nem veszett el, legfeljebb kicsit átalakult. Az előterjesztésben több javaslat is szerepel, amelyekről kikérték a különböző szervezetek véleményét, ezek közül viszont nem mindegyik szerepel a szöveg végén lévő normaszöveg-tervezetben. Ebben az alábbi lépésekről lehet olvasni:

  • Ki kell írni, ha más van a termékben: a Magyarországon forgalomba hozott termékek gyártóinak rá kell írni a csomagolásra, ha "Magyarországon kívül más országban eltérő összetétellel, vagy egyes összetevők eltérő arányú felhasználásával" hoznak forgalomba termékeket. 
  • Kötelező létszámbővítés: a kormány előírná, mennyi eladónak kellene dolgozni a boltokban, ezt pedig úgy kellene kiszámolni, hogy az adott cég kereskedelemből származó nettó árbevételét 36 millióval elosztjuk. Aki pedig nem vesz föl elég embert, annak a fel nem vett dolgozók után a garantált bérminimum 60 százalékát, vagyis fejenként 64 200 forintot "adók módjára" be kell fizetnie az államkasszába. Ez az intézkedés valójában egy adó, amit kivetnek a boltokra.
  • Reklámköltés korlátozása: a napi fogyasztási cikkeket árusító cégek a nettó árbevételüknek csak a 0,5 százalékát költhessék reklámra. Az indok megmosolyogtató: "a kevesebb reklámnak köszönhetően a fogyasztók tudatosabban válasszanak a termékek közül".
  • Bérpótlék és szabad vasárnap: Szerepel a javaslatban, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltató köteles biztosítani, hogy a dolgozók legalább két pihenőnapja vasárnapra essen. Úgy tűnik, hogy ez is minden kiskereskedelmi cégre vonatkozik, nemcsak a szupermarketekre. Azt is javasolják, hogy járjon vasárnapi munkáért a 100 százalékos bérpótlék, de csak déli 12 után. Ez amúgy iparági források szerint gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormány cselesen visszahozza a vasárnapi zárvatartást.

A felsorolt intézkedéseket a Blokkk.com is kommentálta, a szerzője úgy fogalmazott: addig ügyeskedik a kormány, míg a végén nem marad bolt, ahol vásárolni lehetne. Az áruházi reklámújság, vagy az áruház saját weboldala nem médiatermék, tehát egy ilyen döntés azt jelentené, hogy ezeken a csatornákon többet nem hirdethetnek az áruházláncok. Feltehetően ez csak a nagy élelmiszerláncokra vonatkozó tiltás lesz, hiszen ők ficánkolnak a kormány célkeresztjében. Ma egyébként az élelmiszerláncok ingyenes áruházi reklámújságjai tízmilliós nagyságrendű darabszámban jutnak el a háztartások postaládikóiba, általában kétheti gyakorisággal.

A legnagyobb multi élelmiszerláncok (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar és Tesco) együttes reklámköltése 40 milliárd forint körül mozoghat éves szinten.

A már korábban megismert tervek szerint a reklámköltségek felső határa az árbevétel fél százaléka lenne (hogy miért ennyi, azt sűrű homály fedi), így a hat legnagyobb áruházlánc esetében ez a hirdetésköltések háromnegyedének letiltását jelentené, a 40 milliárd forint helyett legfeljebb 10 milliárdért reklámozhatnák magukat, a blokkk.com számítása szerint. De nehogy éppen a legélesebb reklámfegyverre, a vásárlóknak ingyenes áruházi reklámújságra fanyalodjanak maradék pénzükből, ezeket inkább élből be is tiltatná a kormány. Hirdessenek a sajtóban, újságokban, televíziókban, rádiókban, vagy éppen az internetes médiákban, természetesen ne a sajátjukban, mert az olcsóbb, hanem a máséban, mert az drágább.

Hamis az az indok, amit a javaslatot összeeszkábáló szakértők buheráltak össze, mely szerint a kevesebb reklám mellett tudatosabban választanak a vásárlók.

Ennek pontosan a fordítottja az igaz, hiszen a reklám a vásárlás iránytűje. Ennek hiányában vaktában vág bele a vásárló a vásárlásba, hiszen sem azt nem tudja, mit kínál éppen a bolt, sem pedig azt, hogy mennyiért, és akkor az akciókról, amit imádnak a vásárlók, szó sem esett. Meg arról sem például, hogy néhány reklámújsággal a kézben a fotelben ücsörögve el lehet dönteni, merre induljon vásárolni a vásárló, de ha ez nincs, marad a sötétben tapogatózás.

NEKED AJÁNLJUK
Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Óriásit húzott a magyar Kickstarter: ilyen lehetőség kevés alkalommal lesz 2024-ben, most bárki élhet vele

Ahogy Jeff Bezos, az Amazon alapítója híres mondása is szól: "A márkád az, amit az emberek mondanak rólad, amikor nem vagy ott.”

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. február 23. péntek
Alfréd
8. hét
EZT OLVASTAD MÁR?
CSOK Plusz - hírek, tudnivalók
A legfontosabb hírek, elemzések, és a részletszabályok a 2024-től elérhető CSOK Plusz-ról.
Most nem