Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.
Egy ideje rájár a rúd a multikra, volt itt élelmiszerbotrány, azzal is riogatják őket, hogy adót kell fizetni a parkolóhelyek után, de megvágnák a reklámköltségeiket, megszűntetnék a reklámújságokat és még néhány ezer embert kötelezően fel kellene venniük.
Megszerezte az Index a kereskedelmi láncok működését jelentősen megnehezítő előterjesztés legújabb változatát. Annak ellenére azonban, hogy a kormány nagyon sokszor beleírta, hogy a legutóbbi verzió kiszivárgása óta egyeztetett az érintett szervezetekkel, a legtöbb javaslat nem veszett el, legfeljebb kicsit átalakult. Az előterjesztésben több javaslat is szerepel, amelyekről kikérték a különböző szervezetek véleményét, ezek közül viszont nem mindegyik szerepel a szöveg végén lévő normaszöveg-tervezetben. Ebben az alábbi lépésekről lehet olvasni:
- Ki kell írni, ha más van a termékben: a Magyarországon forgalomba hozott termékek gyártóinak rá kell írni a csomagolásra, ha "Magyarországon kívül más országban eltérő összetétellel, vagy egyes összetevők eltérő arányú felhasználásával" hoznak forgalomba termékeket.
- Kötelező létszámbővítés: a kormány előírná, mennyi eladónak kellene dolgozni a boltokban, ezt pedig úgy kellene kiszámolni, hogy az adott cég kereskedelemből származó nettó árbevételét 36 millióval elosztjuk. Aki pedig nem vesz föl elég embert, annak a fel nem vett dolgozók után a garantált bérminimum 60 százalékát, vagyis fejenként 64 200 forintot "adók módjára" be kell fizetnie az államkasszába. Ez az intézkedés valójában egy adó, amit kivetnek a boltokra.
- Reklámköltés korlátozása: a napi fogyasztási cikkeket árusító cégek a nettó árbevételüknek csak a 0,5 százalékát költhessék reklámra. Az indok megmosolyogtató: "a kevesebb reklámnak köszönhetően a fogyasztók tudatosabban válasszanak a termékek közül".
- Bérpótlék és szabad vasárnap: Szerepel a javaslatban, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltató köteles biztosítani, hogy a dolgozók legalább két pihenőnapja vasárnapra essen. Úgy tűnik, hogy ez is minden kiskereskedelmi cégre vonatkozik, nemcsak a szupermarketekre. Azt is javasolják, hogy járjon vasárnapi munkáért a 100 százalékos bérpótlék, de csak déli 12 után. Ez amúgy iparági források szerint gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormány cselesen visszahozza a vasárnapi zárvatartást.
A felsorolt intézkedéseket a Blokkk.com is kommentálta, a szerzője úgy fogalmazott: addig ügyeskedik a kormány, míg a végén nem marad bolt, ahol vásárolni lehetne. Az áruházi reklámújság, vagy az áruház saját weboldala nem médiatermék, tehát egy ilyen döntés azt jelentené, hogy ezeken a csatornákon többet nem hirdethetnek az áruházláncok. Feltehetően ez csak a nagy élelmiszerláncokra vonatkozó tiltás lesz, hiszen ők ficánkolnak a kormány célkeresztjében. Ma egyébként az élelmiszerláncok ingyenes áruházi reklámújságjai tízmilliós nagyságrendű darabszámban jutnak el a háztartások postaládikóiba, általában kétheti gyakorisággal.
A már korábban megismert tervek szerint a reklámköltségek felső határa az árbevétel fél százaléka lenne (hogy miért ennyi, azt sűrű homály fedi), így a hat legnagyobb áruházlánc esetében ez a hirdetésköltések háromnegyedének letiltását jelentené, a 40 milliárd forint helyett legfeljebb 10 milliárdért reklámozhatnák magukat, a blokkk.com számítása szerint. De nehogy éppen a legélesebb reklámfegyverre, a vásárlóknak ingyenes áruházi reklámújságra fanyalodjanak maradék pénzükből, ezeket inkább élből be is tiltatná a kormány. Hirdessenek a sajtóban, újságokban, televíziókban, rádiókban, vagy éppen az internetes médiákban, természetesen ne a sajátjukban, mert az olcsóbb, hanem a máséban, mert az drágább.
Ennek pontosan a fordítottja az igaz, hiszen a reklám a vásárlás iránytűje. Ennek hiányában vaktában vág bele a vásárló a vásárlásba, hiszen sem azt nem tudja, mit kínál éppen a bolt, sem pedig azt, hogy mennyiért, és akkor az akciókról, amit imádnak a vásárlók, szó sem esett. Meg arról sem például, hogy néhány reklámújsággal a kézben a fotelben ücsörögve el lehet dönteni, merre induljon vásárolni a vásárló, de ha ez nincs, marad a sötétben tapogatózás.
Révész Tamás 20 évnyi amerikai élet után visszatért Magyarországra és az újabb könyve már itthon, Budapesten készült.
Gombából és növényi szálakból fejlesztett újgenerációs jógamatracot egy fiatal magyar csapat.
Ennek nincs is tücsök íze, ez a leggyakoribb visszajelzés a többféle ízesítéssel gyártott, tücsökfehérjével dúsított proteinszelet, snack és shake kapcsán.
A Magyar Mozgókép Fesztiválon találkozhat először a közönség Králl Kevin “Melange”című kisjátékfilmjével.
-
Az élhetőbb városokban az ingatlanok is felértékelődnek (x)
Minél több szolgáltatás és zöld van a közelben, annál jobban.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
Future of Finance 2024
Sustainable World 2024
![](https://cdn.penzcentrum.hu/images/articles/lead/2024/07/1722007321-6WcvnE3RF_sm.jpg)
![](https://cdn.penzcentrum.hu/images/articles/lead/2024/07/1722003032-fYemjX2BC_sm.jpg)
![](https://www.hellovidek.hu/images/site/articles/lead/2020/01/1579873308-2mJ5kC6my_md.jpg)