Széchenyi-terv: alacsonyabb önrésszel is lehet pályázni

Bár 2010-ben már könnyebben juthattak hitelekhez a magyar vállalkozások, mint egy évvel korábban, korántsem beszélhetünk olyan hitelkínálatról, mint a pénzügyi válság kitörése előtt, ez pedig továbbra is visszafogja az üzletmenetet, állítja Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

A hitelbiztosító tapasztala szerint a korábbi Új Magyarország fejlesztési tervben elhanyagolt területnek számított a kutatás-fejlesztés, emellett az is problémát jelentett, hogy általában csak nagyobb projekteket értékeltek, az önrész mértékének pedig legalább 50 százaléknak kellett lennie. A helyzetet jól mutatja, hogy az elmúlt négy évben mindössze 60 milliárd forintot utaltak ki 580 cégnek ezen a területen, ami figyelembe véve a vállalkozások körülbelül egymilliós táborát, igen alacsony arányt jelent.

Ugyanakkor az idén január 14-től indult el az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) összesen 93 pályázattal, 1100 milliárd forint értékben, az összeg pedig EU és nemzeti forrásokból származik. A program a legfőbb stratégiai irányokat, a vállalkozások-, az egészségipar-, a zöldgazdaság-, a foglalkoztatás-, az otthonteremtés-, a közlekedés- és a tudomány-innováció fejlesztését tűzte ki célul. Mindemellett alapvetően új felfogásban osztanak majd támogatást az Új Széchenyi terv keretében. Az innovációt támogató pályázatok a legtöbb tenderrel együtt márciustól lesznek elérhetők, mutat rá Vanek Balázs.

Az Atradius országigazgatója úgy véli, hogy újabb jelentős előny, hogy a vállalkozásoknak elég 35 százalékos önrészt felmutatniuk a pályázatokhoz, hiszen korábban sokszor ott hiúsult meg egy jó terve, hogy nem sikerült előteremteni az elégséges önrészt. Ugyanakkor Vanek Balázs felhívja a figyelmet, hogy a magyarországi körbetartozások még az új források bevonásának esetén is jelentős veszélyt jelentenek, és mivel a magyar vállalkozások 99 százalékát kitevő kkv-ék döntő többsége a belső piacra dolgozik, így nekik is gondolniuk kell a kockázatok minimalizálására. Az

Bár 2010 decemberében kismértékben csökkent a fizetésképtelenségi eljárások száma, és 2011 januárjában ezek száma csak 2,4 százalékkal növekedett, azonban a végelszámolások száma 32 százalékkal nőtt tavaly januárhoz képest. "Az eddigi gyakorlat szerint a felszámolási eljárások jelentős része fordul át felszámolásba Magyarországon, és mivel a csődtörvény sem hozta meg a várva várt áttörést ezen a területen, ezért a vállalkozásoknak minden lehetséges módszerrel védekezniük kell a nemfizetés ellen" - mutat rá Vanek Balázs.