Pályázati lehetőségek fejlesztési beruházásokhoz - drámai visszaesés

Drasztikusan visszaesett az idén a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) vállalati technológiafejlesztési kiírásaira benyújtott támogatásigénylések összege - állapítja meg a Start Tőkegarancia Zrt. E pályázati kiírásokra október 22-ig mindössze 33,1 milliárd forintnyi igény érkezett, míg 2009-ben - igaz, ez egész éves adat - 136,5 milliárd forint volt az igénylések összesített nagysága. Ennek egyik oka a keretösszegek csökkentése: míg 2009-ben még 74,7 milliárd forint állt a négy programban a vállalkozások rendelkezésére, az idei évre már csak 43,4 milliárd.

Az ÚMFT 2009. és 2010. évi vállalati technológiafejlesztést célzó támogatásai (milliárd Ft)

Miközben jelentősen csökkent az igénybe vehető támogatások keretösszege, a vállalkozások idén ezt az összeget sem használták ki. Kiváló példa a GOP-2.1.1/B jelű kiírás, amelyre az eredeti beadási határidő napjáig az EMIR rendszer adatai alapján 3,2 milliárd forint összegű pályázat érkezett be, ami a keretösszegnek mindössze 32%-át tette ki. A határidő egy hónappal történő meghosszabbítását követően az igénylések összege duplájára emelkedett. 2009-ben a beadott pályázatok kétharmada nyert, tehát hasonló arányt feltételezve a rendelkezésre álló keretösszegnek még mindig csak mintegy felét érheti el a vállalkozásokhoz valóban eljutó támogatás összege.

Kedvezőtlen feltételek

"Az ok a feltételek változásában keresendők: míg tavaly jelentősen könnyített a feltételeken a kiíró, az idén viszont újra szigorított, visszaállítva a válság előtti elvárásokat" - vélekedik a Start Zrt. Az "A" jelű támogatások esetében például az elérhető támogatás maximuma 50 millió forintról 20 millió forintra csökkent. Jelentősen csökkent a támogatásintenzitás is: míg tavaly akár 70%-os mértékű támogatás is elérhető volt a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) fejlesztési beruházásaihoz, az idei pályázatokon már csak legfeljebb 50%-os az intenzitás, és jellemzően ezt is csak a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló beruházások esetében lehet elérni.

A 2009. évi kiírásokhoz képest további kedvezőtlen változás az elérhető előleg arányának 40%-ról a korábbi, 25%-ra való lecsökkentése. Emellett mindegyik kiírás esetében kizáró tényező, ha a társaság nettó árbevétele 2009-ben - a válság évében - pályázattól és a megvalósítás helyétől függően 0-20% közötti értéket meghaladó mértékben esett, ami a magyarországi ipari termelés 17,7%-os csökkenését figyelembe véve sok potenciális pályázót zárt ki a jogosultak köréből. Némi könnyítés az augusztusban megjelent GOP-2.1.1/C pályázati kiírásban, hogy az autóipar esetében 15% helyett akár 20%-os 2009. évi árbevétel-csökkenés esetében is pályázhatnak a vállalkozások. Igaz, számos autóipari vagy autóipari beszállító cég 2009-ben ennél jóval nagyobb árbevétel-visszaeséssel volt kénytelen szembesülni.

"Igaz, hogy a kormányzat a hazai kkv-k rendelkezésére álló pályázati források emeléséről beszél, ám pusztán a 2009. évi szint eléréséhez is jelentős keretösszegű új kiírások lennének szükségesek, ráadásul jóval enyhébb feltételek mellett, amelyek nem zárják ki a potenciális pályázók jelentős részét. Ugyanakkor az új pályázatok kialakításának, társadalmi egyeztetésének, meghirdetésének és lebonyolításának időigénye olyan nagy, hogy erre várhatóan már csak a jövő évben kerülhet sor" - hívja fel a figyelmet a Start Zrt.

Enyhítések 2009-ben

2009-ben még jelentősen bővült az elérhető támogatások köre, ráadásul a kormányzat az igénybevétel feltételeit is jelentősen enyhítette a pénzügyi válság hatásainak csökkentése érdekében: az előleg összege 40%-ra emelkedett, és a korábbi árbevétel-növekedési elvárások helyett maximum 10%-kal csökkenő árbevétel vagy az alkalmazotti létszám fenntartása is elegendő vállalásnak minősült. A könnyített feltételek jelentős érdeklődést vonzottak, a 2009. évi vállalati technológiafejlesztés körében csaknem 100 milliárd forint támogatást ítéltek meg a pályázó vállalkozások részére.

Az alapos üzleti terv a sikeres cégvezetés feltétele

A mikrovállalkozások több mint 60%-a nem rendelkezik részletes, írásba foglalt üzleti tervvel, holott ez nélkülözhetetlen a hosszú távú stabil működéshez, növekedéshez. Ennek többnyire az az oka, hogy az ügyvezetők nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá, sokszor kapacitásuk sincs a kidolgozásra. Azonban mostantól egy helyzetelemző és üzleti tervező program segítségével ez egyszerűen és költséghatékonyan kivitelezhető.